A pánikbetegség öngyógyítása
Kognitív viselkedésterápia
Videós oktatás pánikbetegeknek
A pánikbetegség öngyógyítása
A PÁNIKBETEGSÉG ÖNGYÓGYÍTÁSA
OKTATÓVIDEÓK A PÁNIKBETEGSÉG
ÉS A SZORONGÁS LEKÜZDÉSÉRE
Kognitív viselkedésterápia
KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA

ISMERD MEG AZ ÖNGYÓGYÍTÁSBAN HASZNÁLHATÓ
PSZICHOTERÁPIÁS MÓDSZEREKET

Videós oktatás pánikbetegeknek
12 HETES PROGRAM

OKTATÓVIDEÓK
ONLINE KONZULTÁCIÓVAL

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Shadow

Pszichoterápiás módszerek az öngyógyításban

pánikbetegség öngyógyítása - videók
A pánikbetegség leküzdhető oktatóvideók segítségével

Rengeteg embert érint a pánikbetegség, a generalizált szorongás, az agorafóbia és a szorongások egyéb formái, csakhogy nem mindenkinek van lehetősége pszichoterápiába járni. Sokszor nincs is a lakóhely környékén képzett terapeuta, vagy ha van is, az egészségbiztosító nem fedezi, vagy éppen nehezen megoldható a család és a munka mellett a rendszeres terápiába járás. A terápiás módszerek közül a pánikbetegségre leghatásosabb a kognitív viselkedésterápiás oktatás. Ez egy több elemből álló módszer, amelynek során megtanítjuk a pánikbeteget a szorongást keltő gondolatok kezelésére, különböző relaxációs- és légzőgyakorlatokra, illetve a félelmetesnek tűnő helyzetekbe való visszatérésre. A program 12 hetes, minden héten egy-egy videóban mutatjuk be az újabb terápiás gyakorlatot.

A 12 „lecke” során komoly javulás történik a pánikbetegek állapotában, megtanulják magabiztosan alkalmazni azokat a módszereket, amikkel a teljes gyógyulást el lehet érni.

Kognitív viselkedésterápia otthonról

Lehet-e otthonról, egyedül megtanulni azokat a módszereket, amiket a pszichológus is használ a terápia során? A BioMed felmérése négy tanulmányt hasonlított össze, és a kutatók arra jutottak, hogy az öngyógyítás hatékony módszer a szorongásos tünetek leküzdésére. Hasonló eredményre jutott egy amerikai viselkedésterápiás szaklap.

Tudj meg többet az öngyógyításról és az oktatóvideókról.

Mi a pánikbetegség?

pánikbetegség tünetei
A pánikbetegség ismétlődő pánikrohamokkal jár

A pánikbetegség a szorongásos zavarok egy formája, ahol az embert időről-időre intenzív félelem önti el (az a pánikroham), majd ennek következtében rendszeresen aggódik amiatt, hogy mikor következik be az újabb pánikroham. A pánikroham olyan erős érzésekkel jár, hogy szinte mindenkiben felmerül ilyenkor, hogy szívrohama vagy más életveszélyes betegsége van, és annak a tüneteit észleli éppen. A jövőbeni pánikrohamoktól való félelem olyan jelentős lehet, hogy a beteg a saját tevékenységi körét korlátozza, például felmond a munkahelyén, nem jár be az iskolába, vagy akár a lakást sem hagyja el. Ha az otthonról való kilépés is kellemetlen érzésekkel jár, akkor agorafóbiával társult pánikbetegségről beszélünk.

Mi okozza a pánikrohamot és a pánikbetegséget?

pánikroham leküzdése otthonA kutatások szerint a pánikbetegségnek genetikai összetevője is van, tehát akinek van a felmenői között szorongásos zavarban szenvedő rokon, az maga is hajlamosabb erre. Ugyanakkor a stressz és más környezeti tényezők szerepe is fontos. A pánikbetegség legtöbbször huszonéves korban jelentkezik először, amikor az ember az első álláskeresés vagy a családalapítás stresszes időszakát éli. Ilyenkor egy átlagosnál nehezebb időszakban könnyen előfordulhat pánikroham, ami pedig elindíthatja a további pánikrohamoktól való félelmet, az elkerülést, majd az ettől való szorongás miatt az újabb pánikrohamokat.

A pánikbetegekre jellemző, hogy árgus szemekkel figyelik magukat és a pánikra hasonlító testi tüneteiket. Ha például lépcsőn kell felmenni az emeletre, és emiatt gyorsabban ver a szíve és egy kicsit megizzad, akkor máris felmerülnek a tünetekkel és a pánikrohammal kapcsolatos szorongásos gondolatok. De kiválthatja a pánikrohamot akár egy átlagosnál melegebb szobában való ücsörgés is, vagy egy csípős étel, ami fokozott melegségérzetet okoz. A testi tünetekre való rendkívüli érzékenység fenntartja a szorongás és a rendszeres pánikrohamok ördögi körét.

Kiből lesz pánikbeteg?

A népesség kb. 2 százaléka nevezhető élete valamelyik szakaszában pánikbetegnek, és a tünetek nőknél kétszer olyan gyakoriak, mint férfiaknál. A pánikbetegek 70%-ánál alakul ki valamilyen ráépülő betegség (agorafóbia, depresszió, szerhasználat stb.), és mintegy 25%-uk válik anyagilag másoktól függővé amiatt, mert nem tudja ellátni a munkáját. Nagyon fontos tehát a mielőbbi kezelés. Szerencsére nincs visszafordíthatatlan eset, és soha nem késő elkezdeni az öngyógyítást!

A pánikbetegség jelei

A pánikbetegek az alábbi tüneteket (vagy azok egy részét) szokták tapasztalni:

  • hirtelen jelentkező, nagyon erős félelem, rosszullétszerű érzés (pánik)
  • testi tünetek a pánikroham során, pl. erős szívdobogás, légzési nehézség, szédülés, gyengeségérzés, zsibbadás, meleg- vagy hidegérzet, emésztőszervi tünetek
  • kontrollvesztés érzése a pánikroham során
  • jövőbeni pánikrohamoktól való félelem, szorongás
  • korábbi pánikrohamokhoz kapcsolódó helyzetek kerülése

A pánikbetegség diagnosztizálása

Pánikroham nemcsak konkrét dolgoktól való félelem miatt történhet, hanem bármikor bekövetkezhet, akár alvás közben is. Számtalan betegünk tapasztalja, hogy a pánikroham látszólag véletlenszerűen, egyértelmű kiváltó ok nélkül történik. Maga a roham nem veszélyes, sőt még csak nem is tekinthető kóros folyamatnak. Sokan tartanak attól, hogy az intenzív félelem megterheli a szívet vagy a test más szerveit, emiatt pedig még inkább szoronganak a pánikrohamoktól. Ez nem így van: a testi hatásokat tekintve valójában a pánikroham nem megterhelőbb a test számára, mint a kocogás vagy a lépcsőzés.

Fontos minél előbb diagnosztizálni a pánikbetegséget, mivel a helyes diagnózis birtokában a beteg hamarabb juthat hozzá a szükséges kezeléshez. Visszatérő pánikrohamok esetén az ember csakhamar tehetetlennek érzi magát a tünetekkel szemben, ezért érdemes még azelőtt megoldás keresni, hogy az elkerülő viselkedés kialakulna. Ha például többször pánikrohamot él át az utcán, akkor a további rohamoktól való félelem miatt kerülni kezdi az adott környéket, ami aztán nehézséget okozhat a munkahelyre vagy az orvosi rendelőbe való eljutásban. A kezeletlen pánikbetegek mintegy harmadánál alakul ki erős agorafóbia, ők gyakran a lakásukat sem tudják elhagyni.

A korai felismerés és a kognitív viselkedésterápiás kezelés a legtöbb esetben sikerrel akadályozza meg, hogy a betegség az agorafóbiás szakaszig eljusson. Sajnos sokan nem jutnak el pszichológushoz, akár azért, mert az orvosi diagnózisban nem szerepel a pánikbetegség lehetősége, akár mert idegenkednek a pszichológustól. Ez azért is különösen sajnálatos, mert

a pánikbetegség gyógyítható,

a szorongásos zavarok közül a kezelésre talán legjobban reagáló kórkép. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a kognitív viselkedésterápiát végző betegek 90%-ának javul jelentősen az állapota már 12 terápiás alkalom után.

A pánikbetegséghez társulhatnak más tünetek is, például depresszió vagy túlzott alkohol- vagy drogfogyasztás. A pánikbetegség sikeres kezelésével ezek sokszor maguktól is elmúlnak, azonban időnként külön kezelést igényelhetnek.


Honlapunk témája:

A pánikbetegség öngyógyítása

kognitív viselkedésterápia otthon
Viselkedésterápiai gyakorlatokkal sikeres a pánikbetegség öngyógyítása otthoni körülmények között

A kognitív viselkedésterápia gyakorlatainak elsajátítása oktatóvideókkal. Az agorafóbia és a pánikbetegség tünetei, kezelése, gyógyítása. Tanácsok: a pánikroham leküzdése otthon. Videók a gyógyuláshoz – otthoni gyakorlatok terápia helyett. Ajánlott témák és kulcsszavak Google-kereséshez:

  • A pánikbetegség öngyógyítása otthon végzett gyakorlatokkal
  • Agorafóbia gyógyítása, tünetek kezelése
  • Pánikroham leküzdése terápiás gyakorlatokkal
  • Videók: Hogyan gyógyuljak ki a pánikbetegségből