Kim Basinger pánikbetegsége és gyógyulása
Mindig megnyugtató tudni, hogy kisebb-nagyobb problémáinkkal, furcsaságainkkal, akár „dilijeinkkel” nem vagyunk egyedül. Különösen igaz ez pánikbetegségben, ahol az ember sokszor el van vágva a társasági élettől, és időnként a család vagy a barátok sem értik, hogy mi is történik vele.
Az pedig külön öröm (meg egy kis káröröm), ha sikeres és híres emberek is ugyanabban szenvednek, mint mi. Ha pedig meg is gyógyulnak belőle, akkor kézzel fogható példáját adják annak, hogy számunkra sem veszett el a remény.
Ilyen gyógyult pánikbetegről szól az alábbi poszt.
Kim Basinger félénk és magányos gyerek volt. Családjából az apját emeli ki, aki szigorú elvárásaival nem könnyítette meg a kis Kim életét: „Soha nem volt velem elégedett, soha nem dicsért. Gyakran hozzám se szólt, és egy gyerek a csöndbe a legrosszabb dolgokat tudja beleképzelni.”
Tizenhat évesen szépségversenyt nyert, majd hamarosan már egy New York-i modellügynökség szerződtette napi 1000 dollárért. Gondolhatnánk, hogy mindez meghozta az önbizalmát, ezzel szemben így beszél erről a korszakról: „Nagyon nehéz volt egyik fellépésről a másikra mennem, és folyton azzal foglalkoznom, hogy hogy nézek ki. Utáltam, úgy éreztem, hogy megfulladok.” Bár ekkor már címlapokon szerepelt, annyira elégedetlen volt magával, hogy még a fellépések előtt sem tudott tükörbe nézni.
Hollywoodba költözött, és TV-sorozatokban kezdett szerepelni, de a külsejével és a társasági élettel itt sem tudott megbarátkozni: „Szenvedtem attól, ha az emberek néztek, ezért több számmal nagyobb ruhákat hordtam. Munka után hazamentem és zongoráztam, vagy zokogtam és sikoltoztam, hogy a feszültséget levezessem. Így kezdődött az agorafóbia.”
Huszonéves korában élt át először pánikrohamot, amiről azt mondja, sosem fogja elfelejteni: „Épp bevásárlás közben voltam, amikor hirtelen azt vettem észre, hogy megszűnnek körülöttem a hangok. Láttam, ahogy az emberek szája mozog, de nem hallottam, hogy mit mondanak. A kezem remegett, izzadtam, és nem tudtam megmozdulni, a lábam a földbe gyökerezett. Próbáltam mélyeket lélegezni, és így nagy nehezen kijutottam a boltból. Kis utcákon, lassan vezettem hazáig. Ezután hat hónapig nem léptem ki a házamból.
A félelem egész életemen végigkísért, a félelem a nyilvános helyektől, ami végül szorongáshoz és pánikbetegséghez vezetett. Bezárkóztam a házba, és szó szerint minden nap sírtam.”
Terápia segítségével ismét dolgozni kezdett, és olyan filmekben játszott, mint a 9 és fél hét, vagy a Batman, sőt később még Oscart is kapott, de a szorongás nem múlt el. Férje, a színész Alec Baldwin sem sokat tett hozzá a gyógyuláshoz azzal, hogy hülyeségnek tartotta a betegséget: „Nem értette, hogy mi történik, és nem is nagyon hitte el, hogy létező betegségről van szó.” Baldwin családja is panaszkodott Kimre, és bizarrnak tartották, hogy időnként nem jelenik meg a családi ebédeken, miközben a színésznő a hálószobában gubbasztott agorafóbiás szorongások között…
Egy újabb hat hónapos időszak után, amikor nem tudott kilépni a házból, kognitív viselkedésterápiába fogott. Elkezdte azt gyakorolni, hogy mindig a jelen pillanatra figyeljen, és ne arra, hogy esetleg mi történik majd később. Más szóval, hogy ne a bizonytalan szorongásokra koncentráljon, amik sokszor meg sem valósulnak, hanem mindig csak az adott helyzetben megtehető dolgokra. Elmondása szerint ez a módszer, valamint a kislánya adott erőt és lehetőséget ahhoz, hogy legyőzze az agorafóbiát és a pánikbetegséget. Ma már, ha nem is a társasági élet középpontjaként, de pánikbetegségtől és agorafóbiától mentesen él.
Kimnek ezúton is gratulálunk, és reméljük, hogy másoknak is erőt ad a gyógyuláshoz az a tény, hogy valóban van kiút ebből a betegségből.
Pánikbetegség – Híres pánikbetegek
Kim Basinger – szül. Kimila Ann Basinger – Oscar-díjas amerikai színésznő 22 éves korában élt át először pánikrohamot. Sosem fogja elfelejteni. Bevásárlás közben vette észre: megszűnnek körülötte a hangok. Átélte a pánikroham tüneteit: remegett a keze, izzadást tapasztalt, alig kapott levegőt. Évekig küzdött, hogy megszabaduljon szorongásaitól. Kognitív viselkedésterápia segített rajta.