Öngyógyítás

pánikbetegség öngyógyításaÖngyógyítás: lehetséges?

Egyetlen szóban: igen. Azok a módszerek, amelyekkel a szorongásos zavarokból a leggyorsabban meg lehet gyógyulni, önállóan is megtanulhatók. Ha szakember állítja össze a gyakorlatokat és időről-időre segít a gyakorlásban, akkor semmi akadálya az öngyógyításnak

Egy ilyen online gyakorlatsort állított össze két pszichológusunk. A tréning a kognitív viselkedésterápiának nevezett módszerre épül, aminek hatékonyságát számtalan tudományos kutatás támasztja alá.     

A gyakorlatsor minden szorongásos zavar esetén hasonló, és az alábbi elemekből épül fel:

  1. Relaxációs tréning: a kezelés első időszakában sokat segít, ha a pánikbeteg megtanul tudatosan lazítani. A hónapok vagy évek óta tartó pánikbetegség miatt a betegek sokszor állandó izomfeszültséggel élnek, gyakori a nyak- és vállfájdalom és az emiatt kialakuló fejfájás, illetve az izomfeszülés miatt a pánikrohamok is gyakoribbak. A relaxációs gyakorlatok fontos része a lazító légzés és a fokozatos izomrelaxáció, amivel az állandó testi készenléti helyzetet oldjuk, ez pedig azonnal csökkenti a szorongás erősségét.
  2. Gondolatok átformálása: a gyakorlatok során a pánikbeteg tudatosítja magában a szorongást kiváltó gondolatokat, és megtanulja azokat kiegyensúlyozottabb, kevésbé félelmetes gondolatokkal helyettesíteni. Ha a pánikroham tüneteit és a különféle helyzetekkel kapcsolatos gondolatait jobban tudja kezelni, a szorongás mértéke tovább csökken, a pánikrohamok ritkábbá válnak és rövidebb idő alatt lezajlanak.
  3. Tudatosság: a meditációhoz hasonló módszer segítségével a pánikbeteg megtanulja a negatív élményeket és kellemetlen tüneteket „kívülről szemlélni”. Amikor rossz érzéseket él át, azokra egyre nyugodtabban tud reagálni, így nem jön létre a pánikrohamra jellemző fokozódó rosszullét, a rohamok már a kezdeti szakaszukban abbamaradnak, majd megszűnnek.
  4. Helyzetgyakorlatok: a fenti módszereknek köszönhetően a pánikbeteg egyre kevésbé fél attól, hogy a különféle helyzetekben pánikrohamot fog átélni. Az önbizalma visszatér, és képes lesz fokozatosan megközelíteni azokat a helyzeteket, amiktől addig rettegett. A helyzetgyakorlatokat mindig megtervezzük és segítünk alaposan felkészülni rájuk, hogy a gyógyulási szakasznak megfelelő nehézségűek legyenek. Amikor a beteg képes saját elhatározásából olyan helyzetbe belemenni, ami kihívást jelent számára, azzal tovább oldja a szorongását és megszünteti az adott helyzet félelmetes jellegét.
  5. Stresszoldás: bizonyos esetekben fontos a pánikbeteg életében jelen lévő, stresszt okozó tényezőket is kezelni. Ehhez felhasználjuk a már korábban elsajátított nyugodt reagálás képességét, majd segítünk meghatározni azokat a fölösleges stresszforrásokat, amiket módszeresen le lehet építeni. A páciensek életminősége így hosszabb távon is javul, és a kevesebb stresszt is hatékonyabban tudják kezelni.

A pánikrohamok és a pánikbetegség kognitív viselkedésterápiája 12 alkalomból áll, ennyit javasol a szakirodalom és a mi tapasztalatunk is ezt igazolja. A legtöbb páciens már az első 2-3 alkalom után javulásról számol be. A gyógyulás üteme egyéntől függ: van, akinek néhány alkalom elég a teljes gyógyuláshoz, másoknál makacsabbak a tünetek, és szükség van a tizenkét alkalomra. Ha a pánikbetegséghez más betegség, például depresszió vagy súlyos kényszeresség is társult, akkor több alkalomra is szükség lehet.

A pánikbetegség öngyógyítását segítő gyakorlatokat oktatóvideókon mutatjuk be, majd online konzultáción beszéljük meg a felmerült kérdéseket. Így hétről-hétre haladva, alaposan begyakorolva alkalmazhatod a terápiás módszereket a pánikbetegség és egyéb szorongásos zavarok ellen.

A szorongás és a stressz kognitív viselkedésterápiája

Megbízható kutatási eredmények szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT) a leghatásosabb gyógymód a pánikbetegség és a hozzá gyakran társuló egyéb szorongások ellen (pl. fóbiák, kényszerek, generalizált szorongás, elkerüléses viselkedés stb.) Számtalan vizsgálat igazolja, hogy ilyen esetekben a CBT eredményessége sokkal jobb, mint más pszichoterápiás módszereké, vagy akár a gyógyszereké. A tudományos kutatások újból és újból kimutatták, hogy a CBT rövidebb idő alatt, hatékonyabban csökkenti a tüneteket, a hatása viszont tartósabb, mint a hagyományos beszélgetős pszichoterápiáké. A szorongásos zavarok különféle kezelésének összehasonlítását a következő grafikon ábrázolja:

kognitív viselkedésterápia hatékonysága
A kognitív viselkedésterápia hatékonysága a szorongásos zavarokban
Forrás: Barlow és mtsai (2000): Kognitív viselkedésterápia, imipramin és ezek kombinációja pánikbetegség esetén (1); Eng és mtsai (2001): Kognitív viselkedésterápia szociális szorongásos zavarok esetén (2)

Pánikroham: gyors szívdobogással, izzadással, szédüléssel, kapkodó légzéssel, a kontrollvesztés érzésével, halálfélelemmel és a nagyfokú szorongás más tüneteivel járó állapot, amely pár perctől akár 30-40 percig is tarthat. A pánikroham az egészségre nem ártalmas, mégis érthető, hogy egy ilyen ijesztő rohamot átélő ember gyakran nagyon szorong attól, hogy a roham megismétlődhet, és ezért elkerüli azokat a helyzeteket, ahol ez előfordulhat. Ismétlődő rohamom esetén kialakul a pánikbetegség, az elkerülő viselkedésből pedig az agorafóbia. A terápia relaxációs gyakorlatokból, a negatív gondolatok átfogalmazásából, helyzetgyakorlatokból és a stressz csökkentéséből áll. A kognitív viselkedésterápia hatékonysága miatt 12 alkalom elég ahhoz, hogy a gyógyuláshoz szükséges módszereket elsajátítsa a páciens.

Generalizált szorongás: állandóan fennálló szorongás nehezen irányítható körülmények miatt (pl. politikai vagy gazdasági helyzet, munkahelyi körülmények, kapcsolati problémák, mások megítélése), ami a stressz és szorongás szintjét folyamatosan magasan tartja. A kognitív viselkedésterápia (CBT) ennél a szorongásos formánál is a leghatékonyabb módszernek bizonyult. A CBT gyakorlatok segítségével az ember megtanul másként gondolkozni és reagálni az élethelyzetekre, így a szorongás akkor is csökken, ha az adott körülményen nem tudunk változtatni. A gyakorlatok elsajátítása 10-16 alkalmat vesz igénybe, de legtöbben a 10. alkalomnál már jelentős javulásról számolnak be. Relaxációs technikák, problémamegoldó módszerek, a tudatosság fejlesztése és különböző helyzetgyakorlatok adják a módszer lényegét.

Szociális fóbia/szociális szorongás: erős szorongásérzet amiatt, hogy mások negatívan ítélnek meg minket. Ez jelentkezhet a nyilvános beszédtől való rettegésben, de akár a mindennapi társasági érintkezéstől, munkahelyi csevegéstől való félelemben is, illetve sokaknak az is kényelmetlenséget okoz, ha egyáltalán emberek közé kell menni. Az emberek mintegy 7%-át érinti valamilyen fokú szociális fóbia. A kognitív viselkedésterápia segítségével az ember megtanulja átértékelni a szorongást keltő gondolatait és érzéseit, és begyakorolja az önbizalmat visszaadó társas készségeket. A gyakorlatok és házi feladatok 12-16 alkalom során elsajátíthatók, és segítségükkel a szorongó ember a saját terapeutájává válik.

Fóbia: tárgyakkal, állatokkal vagy helyzetekkel (pl. autóvezetéssel) szembeni nagyon erős félelem vagy irtózás, amely a tárggyal/helyzettel való találkozáskor lép fel. A fóbiák gyógyíthatók, kezelésükben egyértelműen a CBT a leghatékonyabb módszer. Már egy rövid, 6-8 alkalomból álló kognitív viselkedésterápiás tréning is elmulasztja a fóbiák 80-90%-át, szemben a hagyományos beszélgetős terápiákkal, amik hosszabb időt vesznek igénybe és a betegek 60%-ánál érnek el javulást. A terápiás gyakorlatok segítségével a beteg megtanulja leválasztani a szorongást az adott tárgyról vagy helyzetről. A gyakorlatok mindig az adott személy fóbiájára irányulnak, de a módszerek a CBT-ben szokásos gondolati átfogalmazásból, terepgyakorlatokból és tudatosításból állnak.

Kényszerbetegség (OCD): ismétlődő, kényszeresen jelentkező, esetenként ijesztő gondolatok jellemzik, amiket a beteg sokszor csak kényszeres viselkedéssel tud egy időre semlegesíteni. A kognitív viselkedésterápia kiemelkedően hatékony módszer a kényszerbetegség kezelésében. A terápia lényege, hogy a kényszeres gondolatok erejét úgy csökkentjük, hogy a szorongás oldásához ne legyen szükség a kényszeres viselkedésre. A beteg így fokozatosan megszabadul a rendkívül sok időt és energiát felemésztő kényszerektől. A gyakorlatok legfontosabb elemei a gondolatok átstrukturálása, a kényszeres cselekvések fölötti kontroll visszaszerzése és a tudatosság fejlesztése.

Rendelőnkben 2013 óta foglalkozunk pánikbetegek gyógyításával kognitív viselkedésterápiás módszerek segítségével. Tegye meg az első lépést Ön is a gyógyuláshoz, és írja meg nekünk kérdéseit, vagy jelentkezzen online csoportjaink egyikébe.


Pánikbetegség öngyógyítása

pánik betegség gyógyítása - videók
A pánikbetegség öngyógyítása viselkedésterápiával

A pánikrohamok elkerülhetők és a pánikbetegség gyógyítható a kognitív viselkedésterápia segítségével. A szakemberek által kidolgozott gyakorlatok megtanulása az oktatóvideók letöltésével lehetséges. A módszer alkalmazható többféle szorongásos betegség kezelésére: szociális fóbia, generalizált szorongás, kényszerbetegségek

A weboldal tárgya és kulcsszavai internetes tartalomkereséshez:

  • Lehetséges-e a pánikbetegség öngyógyítása önállóan?
  • Öngyógyítás kognitív viselkedésterápia segítségével
  • Generalizált szorongás és szociális fóbia gyógyítása