Rengeteg embert érint a pánikbetegség, a generalizált szorongás, az agorafóbia és a szorongások egyéb formái, csakhogy nem mindenkinek van lehetősége pszichoterápiába járni. Sokszor nincs is a lakóhely környékén képzett terapeuta, vagy ha van is, az egészségbiztosító nem fedezi, vagy éppen nehezen megoldható a család és a munka mellett a rendszeres terápiába járás. A terápiás módszerek közül a pánikbetegségre leghatásosabb a kognitív viselkedésterápiás oktatás. Ez egy több elemből álló módszer, amelynek során megtanítjuk a pánikbeteget a szorongást keltő gondolatok kezelésére, különböző relaxációs- és légzőgyakorlatokra, illetve a félelmetesnek tűnő helyzetekbe való visszatérésre. A program 12 hetes, minden héten egy-egy videóban mutatjuk be az újabb terápiás gyakorlatot.
A 12 „lecke” során komoly javulás történik a pánikbetegek állapotában, megtanulják magabiztosan alkalmazni azokat a módszereket, amikkel a teljes gyógyulást el lehet érni.
Kognitív viselkedésterápia otthonról
Lehet-e otthonról, egyedül megtanulni azokat a módszereket, amiket a pszichológus is használ a terápia során? A BioMed felmérése négy tanulmányt hasonlított össze, és a kutatók arra jutottak, hogy az öngyógyítás hatékony módszer a szorongásos tünetek leküzdésére. Hasonló eredményre jutott egy amerikai viselkedésterápiás szaklap.
Tudj meg többet az öngyógyításról és az oktatóvideókról.
Mi a pánikbetegség?
A pánikbetegség a szorongásos zavarok egy formája, ahol az embert időről-időre intenzív félelem önti el (az a pánikroham), majd ennek következtében rendszeresen aggódik amiatt, hogy mikor következik be az újabb pánikroham. A pánikroham olyan erős érzésekkel jár, hogy szinte mindenkiben felmerül ilyenkor, hogy szívrohama vagy más életveszélyes betegsége van, és annak a tüneteit észleli éppen. A jövőbeni pánikrohamoktól való félelem olyan jelentős lehet, hogy a beteg a saját tevékenységi körét korlátozza, például felmond a munkahelyén, nem jár be az iskolába, vagy akár a lakást sem hagyja el. Ha az otthonról való kilépés is kellemetlen érzésekkel jár, akkor agorafóbiával társult pánikbetegségről beszélünk.
Mi okozza a pánikrohamot és a pánikbetegséget?
A kutatások szerint a pánikbetegségnek genetikai összetevője is van, tehát akinek van a felmenői között szorongásos zavarban szenvedő rokon, az maga is hajlamosabb erre. Ugyanakkor a stressz és más környezeti tényezők szerepe is fontos. A pánikbetegség legtöbbször huszonéves korban jelentkezik először, amikor az ember az első álláskeresés vagy a családalapítás stresszes időszakát éli. Ilyenkor egy átlagosnál nehezebb időszakban könnyen előfordulhat pánikroham, ami pedig elindíthatja a további pánikrohamoktól való félelmet, az elkerülést, majd az ettől való szorongás miatt az újabb pánikrohamokat.
A pánikbetegekre jellemző, hogy árgus szemekkel figyelik magukat és a pánikra hasonlító testi tüneteiket. Ha például lépcsőn kell felmenni az emeletre, és emiatt gyorsabban ver a szíve és egy kicsit megizzad, akkor máris felmerülnek a tünetekkel és a pánikrohammal kapcsolatos szorongásos gondolatok. De kiválthatja a pánikrohamot akár egy átlagosnál melegebb szobában való ücsörgés is, vagy egy csípős étel, ami fokozott melegségérzetet okoz. A testi tünetekre való rendkívüli érzékenység fenntartja a szorongás és a rendszeres pánikrohamok ördögi körét.
Kiből lesz pánikbeteg?
A népesség kb. 2 százaléka nevezhető élete valamelyik szakaszában pánikbetegnek, és a tünetek nőknél kétszer olyan gyakoriak, mint férfiaknál. A pánikbetegek 70%-ánál alakul ki valamilyen ráépülő betegség (agorafóbia, depresszió, szerhasználat stb.), és mintegy 25%-uk válik anyagilag másoktól függővé amiatt, mert nem tudja ellátni a munkáját. Nagyon fontos tehát a mielőbbi kezelés. Szerencsére nincs visszafordíthatatlan eset, és soha nem késő elkezdeni az öngyógyítást!
A pánikbetegség jelei
A pánikbetegek az alábbi tüneteket (vagy azok egy részét) szokták tapasztalni:
- hirtelen jelentkező, nagyon erős félelem, rosszullétszerű érzés (pánik)
- testi tünetek a pánikroham során, pl. erős szívdobogás, légzési nehézség, szédülés, gyengeségérzés, zsibbadás, meleg- vagy hidegérzet, emésztőszervi tünetek
- kontrollvesztés érzése a pánikroham során
- jövőbeni pánikrohamoktól való félelem, szorongás
- korábbi pánikrohamokhoz kapcsolódó helyzetek kerülése
A pánikbetegség diagnosztizálása
Pánikroham nemcsak konkrét dolgoktól való félelem miatt történhet, hanem bármikor bekövetkezhet, akár alvás közben is. Számtalan betegünk tapasztalja, hogy a pánikroham látszólag véletlenszerűen, egyértelmű kiváltó ok nélkül történik. Maga a roham nem veszélyes, sőt még csak nem is tekinthető kóros folyamatnak. Sokan tartanak attól, hogy az intenzív félelem megterheli a szívet vagy a test más szerveit, emiatt pedig még inkább szoronganak a pánikrohamoktól. Ez nem így van: a testi hatásokat tekintve valójában a pánikroham nem megterhelőbb a test számára, mint a kocogás vagy a lépcsőzés.
Fontos minél előbb diagnosztizálni a pánikbetegséget, mivel a helyes diagnózis birtokában a beteg hamarabb juthat hozzá a szükséges kezeléshez. Visszatérő pánikrohamok esetén az ember csakhamar tehetetlennek érzi magát a tünetekkel szemben, ezért érdemes még azelőtt megoldás keresni, hogy az elkerülő viselkedés kialakulna. Ha például többször pánikrohamot él át az utcán, akkor a további rohamoktól való félelem miatt kerülni kezdi az adott környéket, ami aztán nehézséget okozhat a munkahelyre vagy az orvosi rendelőbe való eljutásban. A kezeletlen pánikbetegek mintegy harmadánál alakul ki erős agorafóbia, ők gyakran a lakásukat sem tudják elhagyni.
A korai felismerés és a kognitív viselkedésterápiás kezelés a legtöbb esetben sikerrel akadályozza meg, hogy a betegség az agorafóbiás szakaszig eljusson. Sajnos sokan nem jutnak el pszichológushoz, akár azért, mert az orvosi diagnózisban nem szerepel a pánikbetegség lehetősége, akár mert idegenkednek a pszichológustól. Ez azért is különösen sajnálatos, mert
a pánikbetegség gyógyítható,
a szorongásos zavarok közül a kezelésre talán legjobban reagáló kórkép. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a kognitív viselkedésterápiát végző betegek 90%-ának javul jelentősen az állapota már 12 terápiás alkalom után.
A pánikbetegséghez társulhatnak más tünetek is, például depresszió vagy túlzott alkohol- vagy drogfogyasztás. A pánikbetegség sikeres kezelésével ezek sokszor maguktól is elmúlnak, azonban időnként külön kezelést igényelhetnek.
Honlapunk témája:
A pánikbetegség öngyógyítása
A kognitív viselkedésterápia gyakorlatainak elsajátítása oktatóvideókkal. Az agorafóbia és a pánikbetegség tünetei, kezelése, gyógyítása. Tanácsok: a pánikroham leküzdése otthon. Videók a gyógyuláshoz – otthoni gyakorlatok terápia helyett. Ajánlott témák és kulcsszavak Google-kereséshez:
- A pánikbetegség öngyógyítása otthon végzett gyakorlatokkal
- Agorafóbia gyógyítása, tünetek kezelése
- Pánikroham leküzdése terápiás gyakorlatokkal
- Videók: Hogyan gyógyuljak ki a pánikbetegségből