Az agorafóbia tünetei, okai, kialakulása és kezelése

Az agorafóbia a szorongásos zavarok egy fajtája. Az agorafóbiás ember kerüli azokat a helyzeteket, ahol úgy érzi, nem tudna könnyen kimenekülni vagy segítséget kapni rosszullét esetén. Gyakran társul pánikbetegséggel, de önállóan is fennállhat. Jelentősen beszűkíti az ember mozgásterét, de a megfelelő terápiával és önsegítő módszerekkel jól kezelhető.

Mi az agorafóbia?

Az „agorafóbia” szó az ógörög agora („piactér, nyílt tér”) és phobosz („félelem”) szavakból ered. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy ilyenkor az ember a nyílt terektől fél, de valójában ez csak az agorafóbia egyik típusa. Agorafóbiás félelem felléphet minden olyan helyzetben, ahol az ember csapdában érzi magát: beltérben távol a kijárattól, kültéren távol a biztonságos védett helytől, de akár egy beszélgetés közben is felléphet agorafóbiás félelem, ha az ember úgy érzi, hogy nem tud könnyen kilépni a helyzetből. Gyakori, hogy agorafóbia együtt jár pánikrohamokkal, vagy a pánikbetegség részeként alakul ki.

Az agorafóbia tünetei

Szomatikus tünetek és gondolatok

  • heves szívverés
  • fejfájás, szorító érzés a fejben
  • légszomj, mellkasi diszkomfort
  • imbolygó szédülés, ájulásérzés
  • a valóságérzékelés megváltozása, derealizáció, deperszonalizáció
  • kontrollvesztéstől való félelem
  • menekülési kényszer

Elkerülő viselkedés

  • korábbi pánikrohamok helyszínének elkerülése
  • fokozatosan terjedő elkerülés: az ember először csak a pánikroham helyszínét kerüli, majd az azokhoz hasonló helyeket is, végül az otthon elhagyása is nehézzé válik
  • szégyenérzet, önvád
  • visszahúzódás, barátok kerülése, családi konfliktusok az elzárkózás miatt

Hogyan diagnosztizáljuk az agorafóbiát?

A klinikai diagnózishoz a következőket vizsgáljuk meg:

  • a félelem vagy szorongás legalább két vagy több, agorafóbiára jellemző helyzetben fennáll (pl. tömegben, sorban állás közben, tömegközlekedésen, zárt tereken stb.)
  • a kliens elkerüli ezeket a helyzeteket, vagy csak erős szorongással/rosszulléttel tudja elviselni, esetleg kísérőre van szüksége
  • a félelem/szorongás aránytalan a tényleges veszélyhez képest
  • a fenti tünetek több hónapja fennállnak, és jelentősen rontják az életminőséget

Hogyan alakul ki az agorafóbia?

Az agorafóbia kialakulásának hátterében több tényező is állhat, amelyek gyakran egymást erősítve vezetnek a zavar megjelenéséhez. Sok esetben a folyamat egy korábbi pánikroham élményével kezdődik: az érintett annyira megrázónak éli meg a rosszullétet, hogy attól fél, újra bekövetkezhet, ezért tudatosan vagy öntudatlanul elkezdi kerülni azokat a helyzeteket, ahol a roham történt.

Ez az elkerülés rövid távon megnyugvást hozhat, hosszú távon azonban megerősíti a félelmet, és egyre több helyzetre kiterjed. A kognitív torzítások – például a veszélyek túlbecsülése vagy a katasztrofizáló gondolatok („ha rosszul leszek, biztosan meghalok”) – szintén hozzájárulnak a szorongás fennmaradásához.

A hajlamosító tényezők között szerepelhet genetikai érzékenység, fokozott szorongáskészség, illetve korábbi megterhelő életesemények vagy traumák, amelyek megingatják a biztonságérzetet. Emellett a tartós stressz, a támogató kapcsolatok hiánya vagy más mentális zavarok is növelhetik a kockázatot. Az agorafóbia tehát összetett eredetű, amelyben a biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők szorosan összefonódnak.

Következmények

  • az elkerülés miatt az ember élettere beszűkül, egyre többször szorul mások segítségére, az önállóság és az önbizalom csökken;
  • a bezárkózás miatt romlik a fizikai állapot;
  • alvászavar, generalizált szorongás, depresszió alakulhat ki

Kezelési lehetőségek

Kognitív viselkedésterápia (CBT) terepgyakorlatokkal

  • a CBT az egyik legjobban dokumentált hatékony módszer az agorafóbiára
  • ks lépésekben, alaposan felkészülve közelítjük meg a félelmetes helyzeteket
  • otthonról, önsegítő formában is elsajátítható
  • fenntartó gyakorlatok segítenek elkerülni visszaesést

Gyógyszeres kezelés

Egyes esetekben (ha az agorafóbia olyan erős, hogy az már a terápiát is gátolja, vagy ha más mentális probléma is fellép) pszichiátriai konzultáció javasolt. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés és a kognitív viselkedésterápia együtt a legeredményesebb. A gyógyszeres kezelés célja a tünetek csökkentése és az állapotromlás megállítása, a terápia pedig biztosítja a tartós gyógyulást

Öngyógyító (vezetett önsegítő) program

  • otthon végezhető, strukturált program
  • heti videós leckék, gyakorló feladatok
  • haladás naplózása, nyomon követése
  • tudományosan alátámasztott hatékonyság

Mikor van szükség segítségre?

Az agorafóbia fokozatosan, sokszor észrevétlenül szűkíti be a mozgásteret. Eleinte csak egy-két helyzet vált ki szorongást, például egy zsúfolt bevásárlóközpont vagy egy hosszabb vonatút, később azonban a félelem más helyzetekre is átterjed. Ha azt tapasztalod, hogy a mindennapi tevékenységek, mint a munkába járás, a bevásárlás vagy a barátokkal való találkozás egyre nehezebbé válik, érdemes szakemberhez fordulni. Különösen fontos a segítségkérés, ha a rosszulléttől való előzetes félelem már az életed nagy döntéseit is befolyásolja: például azért nem fogadsz el egy előléptetést, mert akkor többet kéne utaznod, vagy azért halogatod a tanulmányaidat, nehogy a szóbeli vizsgákon rosszul legyél.

Sokan azzal beszélik le magukat a segítségkérésről, mert úgy gondolják, hogy a tüneteik „nem elég súlyosak”, vagy hogy ezek olyan nevetséges dolgok, amikkel egyedül kell megküzdeni. Sajnos ezt sokszor a család és a környezet is erősíti, mondván, hogy “ez fejben dől el, szedd össze magad, nem kell hisztizni”.

Valójában épp a korai felismerés és a megfelelő terápia jelenti a legfontosabb lépést a gyógyulás felé. Az agorafóbia kezelhető, és a legtöbb embernél jelentős javulás érhető el a megfelelő módszerekkel. A terápiás kezelés, különösen a kognitív viselkedésterápia, hatékonyan segít megszüntetni az elkerülést, visszaszerezni a mozgásszabadságot és a magabiztosságot.

Fontos tudni, hogy a gyógyulás nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat. A félelmekkel való szembenézés, a kitartás és a gyakorlás idővel meghozza a gyümölcsét. A legtöbb ember számára lehetséges a teljes felépülés gyógyszer nélkül is, de ehhez következetességre és önmagukhoz való türelemre van szükség. Az agorafóbia nem gyengeség és nem hiszti, hanem kezelhető állapot, amelyből ki lehet lépni. A legfontosabb tudnivaló tehát: nem kell egyedül küzdened vele, és soha nem késő segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Miért baj, ha elkerülöm a számomra nehéz helyzeteket?

Minden elkerülés azt a félelmet erősíti, hogy ezek a helyzetek valóban veszélyesek a számodra, valóban nem tudod kezelni az ott fellépő rosszullétet. Ez hatással van az önbecsülésedre, emiatt egyre több helyen leszel bizonytalan, és az agorafóbia egyre többféle helyzetre terjed ki.

El tud múlni teljesen az agorafóbia?

Igen, a megfelelő terápiával az agorafóbia nyom nélkül, vagy csaknem teljesen nyom nélkül gyógyítható. A korábbi rosszullétek emléke persze nem tűnik el, de lényegtelenné válik, mint egy magad mögött hagyott életszakasz, amihez képest te már rég továbbléptél.

Nem akarok gyógyszert szedni, meggyógyulhatok anélkül is?

Az esetek többségében igen, de a pszichoterápia hatása lassabban alakul ki (viszont tartósabb), mint a gyógyszeré. Ezzel együtt érdemes átgondolni, hogy miért nem akarsz gyógyszert szedni, nehogy a döntésedet a rosszulléttől való indokolatlan félelem határozza meg.

Kapcsolódó cikkek

A halálfélelem természetes, de megszelídíthető.

Szemben a halálfélelemmel

A halált nemcsak a sors kíméletlen csapásának láthatjuk, hanem egy méltó élet méltó lezárásának.

A kognitív viselkedésterápia a gondolatokkal dolgozik.

Kognitív viselkedésterápia otthon

„Tudom, hogy fejben dől el, mégse vagyok képes változtatni rajta.” Gyakran kapunk ilyen tartalmú leveleket pánikbetegektől…

A szorongást tünetei szinte ugyanazok, mint az izgatottságé

Szorongás vagy izgatottság?

Nem mindegy, hogyan magyarázzuk magunknak a testi tüneteket: súlyos veszélyként, vagy az izgatottság jeleként.