A pánikbetegség tünetei, okai, kialakulása és kezelése
A pánikbetegség az egyik leggyakoribb szorongásos zavar, csak Magyarországon mintegy háromszázezer embert érint. Jellemzője a hirtelen, erős félelemmel és testi tünetekkel járó pánikroham, majd a további rohamoktól való félelem és az emiatt kialakuló elkerülő viselkedés. Az alábbiakban körüljárjuk, hogy mi a pánikbetegség, milyen tünetekkel jár, hogyan alakul ki, kik hajlamosak rá, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Mi a pánikbetegség?
A pánikbetegség a szorongásos zavarok egy formája, ahol az embert időről-időre intenzív félelem önti el (ez a pánikroham), és emiatt aggódik, hogy mikor következik be az újabb pánikroham. A pánikroham olyan erős érzésekkel jár, hogy szinte mindenkiben felmerül ilyenkor, hogy szívrohama vagy más életveszélyes betegsége van, és annak a tüneteit észleli éppen. A jövőbeni pánikrohamoktól való félelem olyan jelentős lehet, hogy az ember korlátozza a tevékenységi körét, például felmond a munkahelyén, nem jár be az iskolába, vagy akár a lakást sem hagyja el. Ekkor már agorafóbiával társult pánikbetegségről beszélünk.
A pánikroham és a pánikbetegség tünetei
Gyakori tünetek
- hirtelen fellépő, nagyon erős félelem, rosszullétszerű érzet
- erős szívdobogás, mellkasi nyomás
- légszomj, kapkodó légzés, légzési nehézség, „nem kapok levegőt” érzés
- szédülés, gyengeség, remegés
- zsibbadás, bizsergés
- gyomor- és bélrendszeri panaszok (hányinger, hasi diszkomfort)
- kontrollvesztéstől vagy megőrüléstől való félelem
- halálfélelem
- újabb rohamtól való szorongás, a hasonló helyzetek kerülése
Ritkább vagy félreértelmezett tünetek
- derealizáció (mintha a világ nem lenne teljesen valós)
- deperszonalizáció (mintha „kívülről” figyelnéd magad)
- hőhullámok vagy fázás, hullámzó hőérzet
- szúró fejfájás, „lefagyás” érzése, homlok- vagy tarkótáji nyomás
- izomrángások, szemhéjrángás, izommerevség
- fülzúgás, látászavar, „csőlátás”
- furcsa belső remegés, „elektromosság” érzése a testben
- nyelési nehézség, gombócérzet a torokban
- hideg-meleg váltakozása nyugalomban is
Ezek a tünetek ijesztőek, de nem veszélyesek; a pánikroham nem viseli meg jobban a szívet, mint egy párperces kocogás.
Hogyan alakul ki a pánikbetegség? Ki hajlamos rá?
Családi háttér
- Genetikai hajlam: ha több generációnál is megfigyelhető a családban a szorongásos zavar, az genetikai hajlamot jelezhet.
- Szorongás eltanulása: a negatív gondolkodást, az aggodalmaskodást, a túlzott óvatosságot a gyerek el tudja tanulni a szüleitől, és ez akár a teljes élet során megmarad, ha nem tudatosítja a sémákat és nem tesz ellene.
Egyéni jellemzők
- Környezeti stresszorok: egyes életszakaszokban – tipikusan az ember húszas-harmincas éveiben – a sok terhelés (első munkahely, családalapítás, hirtelen megnövekvő felelősség) válthatja ki az első pánikrohamokat.
- A test állandó figyelése: az apró testi jelek (szaporább pulzus, izzadás, zsibbadás) monitorozása és veszélyként való értelmezése állandó készenléti állapotot okoz, ez pedig könnyen vezet pánikrohamhoz.
Kiváltó okok: mennyire fontosak?
Sok esetben nincs egyetlen konkrét kiváltó ok, és a roham látszólag véletlenszerűen is megjelenhet (akár alvás közben is). A hangsúly nem az ok „kinyomozásán”, hanem a szorongást fenntartó jellemzők – a gondolkozásmód, az elkerülő viselkedés, a testi monitorozás – megváltoztatásán van.
Kik a veszélyeztetettek?
Nőknél kétszer gyakoribb a pánikbetegség, valamint jellemző betegsége a lelkiismeretes, maximalista, minden helyzetben megfelelni akaró embereknek. Különösen veszélyeztetett csoport a tinédzserek és a húszas-harmincas éveikben járók, de az se ritka, hogy több évtizedes folyamatos terhelés után, a nyugdíj körül jelentkeznek először az erős pánikrohamok.
Fontos minél előbb diagnosztizálni a pánikbetegséget, mivel a helyes diagnózis birtokában hamarabb tudsz elindulni a gyógyuláshoz szükséges irányba. Visszatérő pánikrohamok esetén az ember tehetetlennek érzi magát a tünetekkel szemben, ezért érdemes még azelőtt megoldás keresni, hogy az elkerülő viselkedés kialakulna. Ha például többször pánikrohamot élsz át az utcán, akkor a további rohamoktól való félelem miatt lehet, hogy kerülni kezded az adott környéket, ami aztán nehézséget okozhat a munkahelyre vagy az orvosi rendelőbe való eljutásban. A kezeletlen pánikbetegek mintegy harmadánál alakul ki erős agorafóbia, ők gyakran a lakásukat sem tudják elhagyni.
Kezelési lehetőségek
A korai felismerés és a kognitív viselkedésterápiás kezelés a legtöbb esetben sikerrel akadályozza meg, hogy a betegség az agorafóbiás szakaszig eljusson. Sajnos sokan nem jutnak el pszichológushoz, akár azért, mert az orvosi diagnózisban nem szerepel a pánikbetegség lehetősége, akár mert idegenkednek a pszichológustól. Ez azért is különösen sajnálatos, mert a pánikbetegség gyógyítható, a szorongásos zavarok közül a kezelésre talán legjobban reagáló kórkép. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a kognitív viselkedésterápiát végző betegek 90%-ának javul jelentősen az állapota már 12 terápiás alkalom után.
Kognitív viselkedésterápia (CBT): a leginkább ajánlott megközelítés
- hatékony: a kliensek kb. 90%-ánál már 12 alkalom után jelentős a javulás
- a gondolkodásmódot alakítja át, ezért a hatása tartós
- hatékony eszköz a pánikrohamok megelőzésére
- fokozatosan, kíméletesen közelítjük meg a félelmetes helyzeteket
- otthonról, önsegítő formában is elsajátítható
Gyógyszeres kezelés
Egyes esetekben (ha a szorongás olyan erős, hogy az már a terápiát is gátolja, vagy ha más mentális probléma is fellép) pszichiátriai konzultáció javasolt. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés és a kognitív viselkedésterápia együtt a legeredményesebb. A gyógyszeres kezelés célja a tünetek csökkentése és az állapotromlás megállítása, a terápia pedig biztosítja a tartós gyógyulást.
Öngyógyító (vezetett önsegítő) program
- otthon végezhető, strukturált program
- heti videós leckék, gyakorló feladatok
- haladás naplózása, nyomon követése
- tudományosan alátámasztott hatékonyság
Gyakori kérdések
Megterhelheti a szívet a pánikroham?
Nem. Bár a pánikroham nagyon ijesztő élmény, a szív működését nem veszélyezteti, nem okoz szívrohamot. Az emberi test úgy működik, hogy a hirtelen vérnyomás- és szívritmus-kiugrásokat gond nélkül kezeli.
Kell ismernem a kiváltó okot a gyógyuláshoz?
Nem feltétlenül. A gyógyulást sokkal inkább a tüneteket fenntartó körülmények felismerése és átalakítása segíti. Van, hogy ezek a körülmények egy konkrét ok miatt alakultak ki, de sokkal gyakoribb, hogy sok kisebb ok játszik szerepet.
Veszélyes, ha pánikroham közben egyedül vagyok?
Nem. A pánikrohamnak van egy jól meghatározott lefutása, egy idő után önmagától csillapodik, és nincs életveszélyes fiziológiai hatása. A mentális nehézséget sokkal inkább a pánikrohamtól való félelem okozza, nem maga a roham.
Kapcsolódó cikkek
Pánikroham autóvezetés közben
Nemcsak annak lehet pánikrohama vezetés közben, akinek rossz tapasztalata van a közlekedéssel.
Miért nehéz meggyógyulni a pánikbetegségből?
“Tudom, hogy fejben dől el, mégse vagyok képes változtatni rajta.” Gyakran kapunk ilyen tartalmú leveleket pánikbetegektől…
Fontos-e a pánikroham kiváltó oka?
Az általános ok az, hogy a pánikbeteg nagyon erősen figyel magára, testi működésének a legkisebb rezdülésére is, és minden változást a pánikroham szemszögéből értékel.