Fontos-e a pánikroham kiváltó oka?

Mi váltja ki a pánikrohamot?

a pánikroham oka
Tudnunk kell-e, mi volt a pánikrohamunk kiváltó oka?

Korábbi írásomban részletesen bemutattam, hogyan működik az emberi agy, miként feszül egymásnak az ösztönvilág és a racionális gondolkozás, és ez a konfliktus hogyan kedvez a pánikbetegség kialakulásának. Ebben a megközelítésben a pánikbetegség oka saját agyunk ellentmondásos működésében keresendő. Magát a pánikrohamot azonban általában külső okok, körülmények hívják elő. De fontos-e tudnunk, hogy mi volt a konkrét ok?

Minden pánikbeteg arról számol be, hogy nagyon változó, mikor mi vált ki pánikrohamot. Van, akinél azok a helyzeteket váltják ki, amikor nyomasztó felelősséget éreznek, például az autóvezetés. De ártalmatlannak tűnő helyzetek is okozhatnak teljesen váratlan rosszullétet.

Az is jellemző, hogy látszólag ugyanaz a helyzet egyik héten pánikrohamot vált ki, másik héten viszont nem, aztán ismét, aztán megint nem… És az is meglepő tud lenni, amikor egy nagyon félelmetes helyzet a terapeuta jelenlétében vagy néhány terápiás gyakorlat elvégzése után már semmilyen szorongást nem okoz.

Általánosságban jó tudni, hogyan alakul ki a pánikroham, de az egyes konkrét helyzetekben nem igazán érdemes az okokat keresni.

Az általános ok az, hogy a pánikbeteg nagyon erősen figyel magára, testi működésének a legkisebb rezdülésére is, és minden változást a pánikroham szemszögéből értékel. Például: „Érzem, hogy hirtelen gyorsabban dobog a szívem, biztos rosszul leszek.” Vagy: „Bevettem ezt a gyógyszert, de kicsit furcsán érzem magam, biztos valami szörnyű mellékhatás alakult ki.”

Van tehát egyfelől egy testi érzet (szívdobogás, émelygés), és van másfelől egy hozzá kapcsolódó ijesztő gondolat (rosszul leszek). A nem-pánikbetegek két dolgot csinálnak másképp: sokkal kevésbé érzékelik a testi változásokat, és ha mégis, akkor sem kapcsolnak hozzá ijesztő gondolatokat.

Ez az általános képlet, amit a gyógyuláshoz jó tudni.

Azt viszont nem tudjuk kinyomozni, és nem is érdekes, hogy éppen mitől dobogott gyorsabban a szíved ugyanabban a helyzetben szerdán, miközben kedden és csütörtökön nem. Vagy hogy miért émelyegsz ugyanattól a gyógyszertől egyszer, másszor meg nem. Ezek olyan összetett hatásoktól függenek, amiket nem tudunk értelmesen elemezni. Befolyásolja az időjárás, a pillanatnyi hangulat, a kialvatlanság, az aznapi étrend… Még olyan apró dolgok is, hogy milyen felületen sétál az ember, mennyire érzi biztosnak a talajt a lába alatt (füvön, betonon, kockakövön stb.).

A „Miért?” helyett tehát sokkal fontosabb azt a kérdést föltenni egy pánikroham kapcsán, hogy „Mit csináljak most?” Ennek a megoldására tanítjuk a kognitív és viselkedéses technikákat videós távoktató programunkban, amelynek részleteit itt ismerheted meg: A pánikroham leküzdéséhez milyen segítséget adnak az oktatóvideók és a kapcsolódó terápiacsomagok.