Nemcsak annak lehet pánikrohama vezetés közben, akinek rossz tapasztalata van a közlekedéssel. Akkor is lehet pánikrohamod, ha kiválóan vezetsz és még sosem volt baleseted. Sőt, a pácienseink nagy része a pánikbetegség előtt kifejezetten szeretett vezetni, szerette azt a szabadságot, amit az autó adott, és mégis kialakult náluk a vezetés közbeni szorongás. Mi ennek az oka, és hogyan segít a kognitív viselkedésterápia?
A pánikroham jelei
Képzeld el, hogy vezeted az autót, és haladsz az autópálya felhajtója felé. Tudod, hogy fel kell gyorsulni, hogy besorolhass a melletted elszáguldó autók közé, majd hosszú kilométereket kell megtenned nagy sebességgel úgy, hogy közben nincs lehajtó. Erősödik benned a kiszolgáltatottság érzése, mintha csapdába kerülnél és belekényszerülnél egy olyan helyzetbe, ahol bármi megtörténhet. Érzed, ahogy a pulzusod felszökik, a tenyered izzadni kezd, a látásod megváltozik, és mintha mindjárt elvesztenéd az uralmad a tested felett. A félelmet csak súlyosbítja, hogy a biztonságod alapja éppen a higgadtság és a koncentráció lenne, amit ilyen állapotban nehéz fenntartani.
A pánikroham hirtelen kezdődik, és akár pár másodperc alatt elboríthat az érzések sokasága. Mindenkinél egy kicsit másképp jelentkezik az intenzív félelem, de a leggyakoribb tünetek a következők:
- szapora szívverés, mintha a torkodban dobogna a szíved
- „kihagy” a szíved (palpitáció)
- mellkasi szorítás
- légszomj vagy fulladás érzése
- izzadás, kézremegés, lábremegés
- hányinger, hasmenés
- szédelgés, ájulásérzés
- zsibbadás a száj környékén vagy az ujjaidban
- derealizáció, mintha nem lennél teljesen jelen a világban
- megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem
- halálfélelem
Akár már egyetlen autóvezetés közbeni pánikroham is elég ahhoz, hogy a következő alkalommal félelemmel indulj útnak, vagy megpróbáld a számodra nehéz szakaszokat elkerülni. Nagyon hamar kialakul az agorafóbia, ami egyre jobban korlátozza a mozgástered. A következő jelek utalnak az agorafóbia kialakulására:
- napokkal, vagy akár hetekkel előtte szorongsz, ha tudod, hogy vezetned kell
- kifogásokat keresel, hogy miért vezessen inkább valaki más
- ha muszáj vezetned, végig arra figyelsz közben, hogy jön-e a pánikroham
- kerülöd az autópályát, inkább olyan utat választasz, ahol könnyű leállni, még ha az hosszabb is
- kerülöd az éjszakai vezetést és minden olyan helyzetet, ami egy kicsit is nehezíti az utat (nagy forgalom, esős időjárás stb.)
Mi okozza a vezetés közbeni pánikrohamot?
Fontos tudni, hogy bár a pánikroham nagyon rossz élmény, a kontrollt nem fogod elveszíteni az autó felett. Még a legerősebb pánikroham közben is van annyi jelenléte az embernek, hogy gond nélkül lehúzódjon a leállósávba. Az is általános tapasztalat, hogy a pánikroham ellenére képes az ember akár kilométereket vezetni a következő lehajtóig.
Több dolog is hozzájárulhat ahhoz, ha autóvezetés közben pánikrohamot élsz át:
- Fáradtság: könnyebben kialakul a pánikroham, ha az ember alapból feszült vagy fáradt, márpedig az autóvezetés még a legrutinosabb sofőr számára sem mindig pihentető. Az úton sokféle veszélyforrás van, amire figyelni kell, a tartós koncentrálás pedig kimerítő.
- Félelem a pánikrohamtól: a pánikroham kialakulásának egyik oka, ha az ember fél tőle. Sajnos ez egy ördögi kör: minél inkább azon aggódsz, nehogy jöjjön a rosszullét, annál feszültebb leszel, és annál könnyebben elindul a pánik. Ha korábban már volt pánikrohamod autóban, akkor a rossz élmény hozzákapcsolódik ehhez a helyzethez, már eleve feszülten ülsz be a az autóba, és sokkal könnyebben kialakul az újabb pánikroham.
- Kapkodó légzés vezetés közben: ha a felsőtested izmait automatikusan megfeszíted, miközben vezetsz, ha szorít a biztonsági öv, vagy ha egy közlekedési helyzet megijeszt, az mind-mind kapkodóvá teszi a légzést, úgynevezett hiperventillációt okoz. A hiperventilláció miatt megváltozik a vérben az oxigén és a szén-dioxid aránya, ez pedig furcsa, szédülés jellegű érzést okoz. A hirtelen szédülés annyira ijesztő lehet, hogy pánikrohamot vált ki.
- A vezetéssel járó testi tünetek: a hosszas vezetés kényelmetlen, megfájdulhat közben a hátad, a nyakad, a fejed, elzsibbadhatnak a végtagjaid, vagy elfáradhat annyira a szemed, hogy attól egy kicsit szédülni kezdesz. Aki hajlamos a szorongásra, az sokkal könnyebben észreveszi ezeket a testi tüneteket, mint aki nem figyel annyira befelé. A tünetek ijesztő gondolatokat indíthatnak el („Mi ez a furcsa érzés, mi bajom van?”), ami egyenes út a pánikrohamhoz.
Szeretnéd tudni, hogy hajlamos vagy-e a szorongásra? Csak pár percbe telik kitölteni kérdőívünket. Pszichológusunk a lehető leghamarabb kiértékeli és elküldi neked az eredményt.