A szorongás és a stressz kognitív viselkedésterápiája
Megbízható kutatási eredmények szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT) a leghatásosabb gyógymód a pánikbetegség és a hozzá gyakran társuló egyéb szorongások ellen (pl. fóbiák, kényszerek, generalizált szorongás, elkerüléses viselkedés stb.) Számtalan vizsgálat igazolja, hogy ilyen esetekben a CBT eredményessége sokkal jobb, mint más pszichoterápiás módszereké, vagy akár a gyógyszereké. A tudományos kutatások újból és újból kimutatták, hogy a CBT rövidebb idő alatt, hatékonyabban csökkenti a tüneteket, a hatása viszont tartósabb, mint a hagyományos beszélgetős pszichoterápiáké. A szorongásos zavarok különféle kezelésének összehasonlítását a következő grafikon ábrázolja:
Forrás: Barlow és mtsai (2000): Kognitív viselkedésterápia, imipramin és ezek kombinációja pánikbetegség esetén (1); Eng és mtsai (2001): Kognitív viselkedésterápia szociális szorongásos zavarok esetén (2)
Pánikroham: gyors szívdobogással, izzadással, szédüléssel, kapkodó légzéssel, a kontrollvesztés érzésével, halálfélelemmel és a nagyfokú szorongás más tüneteivel járó állapot, amely pár perctől akár 30-40 percig is tarthat. A pánikroham az egészségre nem ártalmas, mégis érthető, hogy egy ilyen ijesztő rohamot átélő ember gyakran nagyon szorong attól, hogy a roham megismétlődhet, és ezért elkerüli azokat a helyzeteket, ahol ez előfordulhat. Ismétlődő rohamom esetén kialakul a pánikbetegség, az elkerülő viselkedésből pedig az agorafóbia. A terápia relaxációs gyakorlatokból, a negatív gondolatok átfogalmazásából, helyzetgyakorlatokból és a stressz csökkentéséből áll. A kognitív viselkedésterápia hatékonysága miatt 12 alkalom elég ahhoz, hogy a gyógyuláshoz szükséges módszereket elsajátítsa a páciens.
Generalizált szorongás: állandóan fennálló szorongás nehezen irányítható körülmények miatt (pl. politikai vagy gazdasági helyzet, munkahelyi körülmények, kapcsolati problémák, mások megítélése), ami a stressz és szorongás szintjét folyamatosan magasan tartja. A kognitív viselkedésterápia (CBT) ennél a szorongásos formánál is a leghatékonyabb módszernek bizonyult. A CBT gyakorlatok segítségével az ember megtanul másként gondolkozni és reagálni az élethelyzetekre, így a szorongás akkor is csökken, ha az adott körülményen nem tudunk változtatni. A gyakorlatok elsajátítása 10-16 alkalmat vesz igénybe, de legtöbben a 10. alkalomnál már jelentős javulásról számolnak be. Relaxációs technikák, problémamegoldó módszerek, a tudatosság fejlesztése és különböző helyzetgyakorlatok adják a módszer lényegét.
Szociális fóbia/szociális szorongás: erős szorongásérzet amiatt, hogy mások negatívan ítélnek meg minket. Ez jelentkezhet a nyilvános beszédtől való rettegésben, de akár a mindennapi társasági érintkezéstől, munkahelyi csevegéstől való félelemben is, illetve sokaknak az is kényelmetlenséget okoz, ha egyáltalán emberek közé kell menni. Az emberek mintegy 7%-át érinti valamilyen fokú szociális fóbia. A kognitív viselkedésterápia segítségével az ember megtanulja átértékelni a szorongást keltő gondolatait és érzéseit, és begyakorolja az önbizalmat visszaadó társas készségeket. A gyakorlatok és házi feladatok 12-16 alkalom során elsajátíthatók, és segítségükkel a szorongó ember a saját terapeutájává válik.
Fóbia: tárgyakkal, állatokkal vagy helyzetekkel (pl. autóvezetéssel) szembeni nagyon erős félelem vagy irtózás, amely a tárggyal/helyzettel való találkozáskor lép fel. A fóbiák gyógyíthatók, kezelésükben egyértelműen a CBT a leghatékonyabb módszer. Már egy rövid, 6-8 alkalomból álló kognitív viselkedésterápiás tréning is elmulasztja a fóbiák 80-90%-át, szemben a hagyományos beszélgetős terápiákkal, amik hosszabb időt vesznek igénybe és a betegek 60%-ánál érnek el javulást. A terápiás gyakorlatok segítségével a beteg megtanulja leválasztani a szorongást az adott tárgyról vagy helyzetről. A gyakorlatok mindig az adott személy fóbiájára irányulnak, de a módszerek a CBT-ben szokásos gondolati átfogalmazásból, terepgyakorlatokból és tudatosításból állnak.
Kényszerbetegség (OCD): ismétlődő, kényszeresen jelentkező, esetenként ijesztő gondolatok jellemzik, amiket a beteg sokszor csak kényszeres viselkedéssel tud egy időre semlegesíteni. A kognitív viselkedésterápia kiemelkedően hatékony módszer a kényszerbetegség kezelésében. A terápia lényege, hogy a kényszeres gondolatok erejét úgy csökkentjük, hogy a szorongás oldásához ne legyen szükség a kényszeres viselkedésre. A beteg így fokozatosan megszabadul a rendkívül sok időt és energiát felemésztő kényszerektől. A gyakorlatok legfontosabb elemei a gondolatok átstrukturálása, a kényszeres cselekvések fölötti kontroll visszaszerzése és a tudatosság fejlesztése.
2013 óta foglalkozunk pánikbetegek gyógyításával kognitív viselkedésterápiás módszerek segítségével. Tedd meg az első lépést te is a gyógyuláshoz, írj nekünk, hogy segíthessünk!
Pánikbetegség öngyógyítása
A pánikbetegség öngyógyítása viselkedésterápiával
A pánikrohamok elkerülhetők és a pánikbetegség gyógyítható a kognitív viselkedésterápia segítségével. A szakemberek által kidolgozott gyakorlatok megtanulása az oktatóvideók letöltésével lehetséges. A módszer alkalmazható többféle szorongásos betegség kezelésére: szociális fóbia, generalizált szorongás, kényszerbetegségek
A weboldal tárgya és kulcsszavai internetes tartalomkereséshez:
- Lehetséges-e a pánikbetegség öngyógyítása önállóan?
- Öngyógyítás kognitív viselkedésterápia segítségével
- Generalizált szorongás és szociális fóbia gyógyítása
Jelentkezés öngyógyításra, pánikbetegséget leküzdő programra.
Pánikterápiás program, pánikbetegség öngyógyítása, öngyógyítás oktatóvideókkal, kezelés, leküzdés, agorafóbia gyógyítása, szorongás, zavarok, oktató videók. Gyakran ismételt kérdések a kognitív viselkedészavarokat, pánikrohamot, agorafóbia tüneteit és az öngyógyítás menetét érintő témákban.