Gyakran panaszkodnak arra a pánikbetegek, hogy környezetük nehezen érti meg gondjaikat. Még legközelebbi barátaik, családtagjaik is hajlamosak ostoba fakszninak, bolondériának tartani szokatlan viselkedésüket, „Ne csináld már megint a cirkuszt!”, „Hagyd már abba ezt a hisztit!”, „Ezt most direkt csinálod?” – szólnak értetlenkedve, amikor azt tapasztalják, partnerük nem mer felszállni a buszra, mindenáron a kijárat közelében keres ülőhelyet, esetleg nem képes lemenni az aluljáróba. Minél erősebben próbálják erre rávenni, annál inkább ellenáll, aztán csakugyan zokogás lesz a vége.
Valóban nehéz megérteni, hogy bonyolult kérdésekben józanul gondolkodó, felelős döntéseket hozó ismerősünk, barátunk vagy rokonunk magatartása miért válik hirtelen abnormálissá, miért kerül el makacsul bizonyos szituációkat, illetve miért vesz erőt rajta időnként a rosszullét, miért tör rá – látszólag minden ok nélkül – a páni félelem és a menekülési kényszer. Valóban beteg lenne? De hát mi lehet a baja, ha mindene ép, egészséges?…
A kognitív pszichológia álláspontja szerint a pánikroham formájában jelentkező, a helyzetek elkerülésében megnyilvánuló irracionális állapotnak valóban nincsenek sem genetikai, sem fiziológia okai. Nem szervi elváltozások okozzák és semmiképpen nem tekinthető elmebetegségnek. Kialakulásának okai az emberi gondolkodás ellentmondásaiból erednek, és a tünetegyüttes nem egyéb, mint a magatartásunkat, szokásainkat alakító tanulási folyamatnak egyfajta hibás terméke, voltaképp alig több rögzült viselkedési zavarnál.
Azaz alapesetben a pánikbetegnek sem a teste, sem az elméje nem beteg, és a pszichéjét sem érték maradandó károsodások. A betegsége inkább csak rossz beidegződésekből áll, az érintett valamiért rosszul reagál, rendellenesen működik, mintha egy sort elírtak volna a programozása során. Olyan ez a szindróma, mint egy szoftverhiba, amely bizonyos helyzetekben zavart kelt a viselkedésben és ilyenkor hardvertüneteket okoz, azaz olyan testi és pszichés tünetekkel jár, mint a légszomj, a szapora szívverés, az émelygés, a szédülés, az ájulásérzet és a halálfélelem…
Ám ha a pánikbetegség szoftverhiba, akkor
az erre a hibára irányuló aktuális javítócsomaggal kiküszöbölhető.
Ilyen javítócsomagnak fogható fel a pánikterápia (szaknyelven kognitív viselkedésterápia), amely a korábbi tanulási folyamat hibás eredményét az ok-okozati összefüggések helyes felismerésével korrigálja, így felülírva a téves gondolatokat és rossz következtetéseket.
A páciens a megfelelő terápiás kezelés során megtanulja, honnan, miből ered zavart viselkedése, és azt is – ami fontosabb –, hogy a korábban veszélyesnek gondolt, menekülésre és elkerülésre ösztönző félelmetes helyek és helyzetek nem rejtenek rá nézve semmilyen valós fenyegetést. A terápia során rossz reflexei, beidegződései fokról fokra gátlás alá helyeződnek, mígnem a beteg végül megszabadul szorongásától és az ezzel járó kellemetlen tünetektől, képessé válik a teljes élet megélésére.
Ahogy a laptopunk szoftverfrissítéséhez sem kell feltétlenül szervizbe vinnünk a gépet, hanem letölthetjük a frissítést az internetről, úgy a javítócsomagként szolgáló terápiagyakorlatokat is elvégezhetjük otthonunkban, a számítógépünkre letöltött oktatóvideók segítségével. Ennek részleteivel itt ismerkedhetsz meg: