Alapkérdések a pánikbetegségről
Ismerjük-e a pontos jelentéseket?
Tudjuk-e pontosan, hogy mi is a pánik és hogyan alakul ki a pánikroham? Meg tudjuk-e fogalmazni, hogy mi a pánikbetegség vagy hogy kit tekinthetünk pánikbetegnek? Minden esetben indokolt-e a gyógyszeres kezelés? Milyen pszichoterápiás eljárások alkalmazhatók a pániktünetek enyhítésére, kezelésére? Meggyógyítható-e a pánikbeteg pszichoterápiás kezeléssel? Mi az a kognitív viselkedésterápia? Mire alapozzák a kutatók a pánik kognitív elméletét? Milyen tudati és ösztönös jelenségek, milyen agyi funkciók kerülnek ellentmondásba a szorongásos pánikzavar kialakulásakor? Lehet-e kezelni a pánikbetegséget öngyógyítással? Válhat-e krónikussá a szorongásos betegség? Mi az agorafóbia? Hogyan gyógyíthatók a fóbiás betegségek? Tudunk-e olyan betegekről, akik hosszan tartó, gyógyíthatatlannak látszó állapotból jutottak el a teljes tünetmentességig? Ismerünk e hírességeket a gyógyult pánikbetegek között? – többek között ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ A pánikbetegség öngyógyítása című új honlapunkon, amely a betegségek otthoni leküzdésében segít a rászorulóknak.
Melyek a pánikbetegség sajátosságai?
A félelem, a megijedés és az ehhez társuló menekülési ösztön általában hasznos és természetes reakció ténylegesen fennálló veszély esetén. Ha azonban olyan helyzetekben érzünk félelmet, amelyek valójában nem veszélyesek, akkor ez indokolatlan szorongás, mely rögzülhet. És ha a félelem érzése nem csupán enyhe, hanem egyre erősödik, akkor pánikrohamról beszélünk. Pánikbetegeknél a félelem olyankor kapcsol be, amikor nincs rá szükség. Olyan, mint egy rosszul működő riasztó.
A pánikroham nem olyan szintű félelem, mint például egy vizsgadrukk. Sokkal erősebb annál, és sokkal tovább tarthat. Nem lehet annyival elintézni, hogy mindenki szokott néha szorongani vagy izgulni.
Megoldás-e az elkerülés?
Mivel kiszámíthatatlan, hogy a pánikroham mikor fog jelentkezni, az ember egyre több olyan helyzetet kerülni kezd, ami hasonlít azokhoz, amikben már volt pánikrohama. Majd azokat a helyzeteket is kerülni kezdi, amikről azt gondolja, hogy esetleg pánikot váltanak ki, és kialakul az agorafóbia. Nem ritka, hogy odáig jut valaki az elkerülésben, hogy a lakásából sem tud kilépni.
A gond az elkerüléssel az, hogy túl jól működik. A pánikroham rendkívül kellemetlen élmény, az elkerülés pedig azonnal csökkenti a félelem és a szorongás érzetét. Így az ember hamar megtanulja, hogy elkerüléssel oldja meg a kellemetlen érzéseket kiváltó helyzeteket.
Mihelyt azonban az elkerülés öröme lecseng, elkezdi önmagát vádolni azért, hogy nem képes megbirkózni a félelmeivel, és nem képes teljes életet élni. És minél több helyzetet kell elkerülni, annál kisebb az esélye a teljes, boldog és eredményes életnek. A pánikbeteg kimarad rengeteg olyan örömet okozó tevékenységből, ami mások számára magától értetődő: egy film a moziban, bevásárlás, séta a városban, nyaralás, vagy nyugodt pihenés otthon.
Megtörhető-e az ördögi kör?
Az elkerülés tehát tovább erősíti a bizonytalanság és félelem érzését amiatt, hogy az ember képtelen megbirkózni a nehézségekkel, és az élete irányítása kicsúszott a kezéből. Az efölött érzett szorongás bűntudathoz és depresszióhoz vezethet.
A jó hír az, hogy ez az ördögi kör megtörhető. A pánikbetegség és agorafóbia egy hibás tanulási folyamat során alakul ki, és ezek a tanulással létrejövő gondolati kapcsolatok feloldhatók. A gondolkodás átalakításával és kitartóan végzett helyzetgyakorlatokkal a rossz rögzülések kijavíthatók, és a mindennapi élet eredeti minősége visszaállítható.
Ebben szeretnénk Neked az általunk készített oktatóvideók elérhetővé tételével segítséget nyújtani, mert hisszük, hogy a bénító félelmek nélküli, alkotó élet az egyik legfontosabb emberi képességünk.