pánikroham Archives - A pánikbetegség öngyógyítása

Pánikroham autóvezetés közben

Nemcsak annak lehet pánikrohama vezetés közben, akinek rossz tapasztalata van a közlekedéssel. Akkor is lehet pánikrohamod, ha kiválóan vezetsz és még sosem volt baleseted. Sőt, a pácienseink nagy része a pánikbetegség előtt kifejezetten szeretett vezetni, szerette azt a szabadságot, amit az autó adott, és mégis kialakult náluk a vezetés közbeni szorongás. Mi ennek az oka, és hogyan segít a kognitív viselkedésterápia?

félelem az autóvezetéstől pánikroham miatt

A pánikroham jelei

Képzeld el, hogy vezeted az autót, és haladsz az autópálya felhajtója felé. Tudod, hogy fel kell gyorsulni, hogy besorolhass a melletted elszáguldó autók közé, majd hosszú kilométereket kell megtenned nagy sebességgel úgy, hogy közben nincs lehajtó. Erősödik benned a kiszolgáltatottság érzése, mintha csapdába kerülnél és belekényszerülnél egy olyan helyzetbe, ahol bármi megtörténhet. Érzed, ahogy a pulzusod felszökik, a tenyered izzadni kezd, a látásod megváltozik, és mintha mindjárt elvesztenéd az uralmad a tested felett. A félelmet csak súlyosbítja, hogy a biztonságod alapja éppen a higgadtság és a koncentráció lenne, amit ilyen állapotban nehéz fenntartani.

A pánikroham hirtelen kezdődik, és akár pár másodperc alatt elboríthat az érzések sokasága. Mindenkinél egy kicsit másképp jelentkezik az intenzív félelem, de a leggyakoribb tünetek a következők:

szapora szívverés, mintha a torkodban dobogna a szíved
„kihagy” a szíved (palpitáció)
mellkasi szorítás
légszomj vagy fulladás érzése
izzadás, kézremegés, lábremegés
hányinger, hasmenés
szédelgés, ájulásérzés
zsibbadás a száj környékén vagy az ujjaidban
derealizáció, mintha nem lennél teljesen jelen a világban
megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem
halálfélelem

Akár már egyetlen autóvezetés közbeni pánikroham is elég ahhoz, hogy a következő alkalommal félelemmel indulj útnak, vagy megpróbáld a számodra nehéz szakaszokat elkerülni. Nagyon hamar kialakul az agorafóbia, ami egyre jobban korlátozza a mozgástered. A következő jelek utalnak az agorafóbia kialakulására:

napokkal, vagy akár hetekkel előtte szorongsz, ha tudod, hogy vezetned kell
kifogásokat keresel, hogy miért vezessen inkább valaki más
ha muszáj vezetned, végig arra figyelsz közben, hogy jön-e a pánikroham
kerülöd az autópályát, inkább olyan utat választasz, ahol könnyű leállni, még ha az hosszabb is
kerülöd az éjszakai vezetést és minden olyan helyzetet, ami egy kicsit is nehezíti az utat (nagy forgalom, esős időjárás stb.)

Mi okozza a vezetés közbeni pánikrohamot?

A vezetés közbeni pánikroham kimondottan gyakori jelenség. Kevés olyan páciensünk van, akinek semmilyen gondot, semmilyen szorongást nem okoz az autóvezetés.

Fontos tudni, hogy bár a pánikroham nagyon rossz élmény, a kontrollt nem fogod elveszíteni az autó felett. Még a legerősebb pánikroham közben is van annyi jelenléte az embernek, hogy gond nélkül lehúzódjon a leállósávba. Az is általános tapasztalat, hogy a pánikroham ellenére képes az ember akár kilométereket vezetni a következő lehajtóig.

Több dolog is hozzájárulhat ahhoz, ha autóvezetés közben pánikrohamot élsz át:

Fáradtság: könnyebben kialakul a pánikroham, ha az ember alapból feszült vagy fáradt, márpedig az autóvezetés még a legrutinosabb sofőr számára sem mindig pihentető. Az úton sokféle veszélyforrás van, amire figyelni kell, a tartós koncentrálás pedig kimerítő.
Félelem a pánikrohamtól: a pánikroham kialakulásának egyik oka, ha az ember fél tőle. Sajnos ez egy ördögi kör: minél inkább azon aggódsz, nehogy jöjjön a rosszullét, annál feszültebb leszel, és annál könnyebben elindul a pánik. Ha korábban már volt pánikrohamod autóban, akkor a rossz élmény hozzákapcsolódik ehhez a helyzethez, már eleve feszülten ülsz be a az autóba, és sokkal könnyebben kialakul az újabb pánikroham.
Kapkodó légzés vezetés közben: ha a felsőtested izmait automatikusan megfeszíted, miközben vezetsz, ha szorít a biztonsági öv, vagy ha egy közlekedési helyzet megijeszt, az mind-mind kapkodóvá teszi a légzést, úgynevezett hiperventillációt okoz. A hiperventilláció miatt megváltozik a vérben az oxigén és a szén-dioxid aránya, ez pedig furcsa, szédülés jellegű érzést okoz. A hirtelen szédülés annyira ijesztő lehet, hogy pánikrohamot vált ki.
A vezetéssel járó testi tünetek: a hosszas vezetés kényelmetlen, megfájdulhat közben a hátad, a nyakad, a fejed, elzsibbadhatnak a végtagjaid, vagy elfáradhat annyira a szemed, hogy attól egy kicsit szédülni kezdesz. Aki hajlamos a szorongásra, az sokkal könnyebben észreveszi ezeket a testi tüneteket, mint aki nem figyel annyira befelé. A tünetek ijesztő gondolatokat indíthatnak el („Mi ez a furcsa érzés, mi bajom van?”), ami egyenes út a pánikrohamhoz.

Szeretnéd tudni, hogy hajlamos vagy-e a szorongásra? Csak pár percbe telik kitölteni kérdőívünket. Pszichológusunk a lehető leghamarabb kiértékeli és elküldi neked az eredményt.

Hogyan segít a kognitív viselkedésterápia?

Fontos, hogy minél hamarabb kezeljük az autóvezetés közben jelentkező pánikrohamokat, máskülönben a mozgástér beszűkül, és gyorsan kialakul az agorafóbia. A szorongásoldók (pl. Xanax, Frontin) nemcsak azért nem nyújtanak jó megoldást, mert vezetéshez ezeket nem szabad szedni, hanem mert a hatásuk nem tartós. A terápiás technikákkal viszont nem csupán a vezetés közbeni pánikrohamokat tudjuk megelőzni, hanem a bármely más helyzetben jelentkező pánikot is.

Urald a légzésed!

Dobozlégzés? Taktikai légzés? Szájon vagy orron át? Hasba vagy mellkasba? Nem könnyű eligazodni a különféle légzéstechnikák között, melyeknek mind megvan a maguk jó hatása. A terápiás módszerek segítenek megtalálni azt a légzésfajtát, ami az adott helyzetben neked legjobban beválik. Imaginációs gyakorlatokban tanítjuk meg, mikor milyen légzést használj ahhoz, hogy uralni tudd a helyzetet.

Légy jelen!

Minél inkább jelen vagy a helyzetben, annál kevésbé tudnak a gondolataid elkalandozni az aggasztó félelmek felé. Ebben segít a videóinkban is szereplő tudatos jelenlét nevű technika. Meg lehet tanulni, hogy csak arra figyelj, ami az adott helyzetben jelen van: az autóra, magadra, amint az autóban ülsz, a vezetésre és az útra. Ha fókuszálni tudod a figyelmed, akkor nem adsz teret a szorongásnak és el sem indul a pánikroham.

Ne reagálj a félelmetes gondolatokra!

A pánikrohamot nagyon sokszor épp a pánikrohamtól való félelem váltja ki. Az autóvezetés különösen alkalmas arra, hogy az ember már jó előre izguljon, hiszen ritkán van olyan helyzet, hogy mindenféle előzetes tervezés nélkül hirtelen bepattanunk az autóba és elindulunk toronyiránt. A terápia célja, hogy ne kelljen órákig vagy napokig izgulnod egy-egy nehéz helyzet előtt. Az ijesztő gondolatokat háromféle technikával fogalmazzuk át és semlegesítjük, ezáltal úgy tudsz útnak indulni, hogy azt nem előzi meg hosszas aggodalmaskodás.

Gyakorolj terepen!

A terápiás technikákat otthon, nyugodt körülmények között kell megtanulni, de aztán mindenképp ki kell őket próbálni terepen is. Azonban nagyon fontos, hogy gondosan megtervezzük, mikor milyen terepre fogsz menni, hogy a lehető legjobb élményekkel térhess haza, és a sikerélményekre támaszkodva gyors legyen a javulás. Két videót is szánunk ennek a témának, mert ez a gyógyulás talán legfontosabb eleme. Segítünk, hogy milyen szempontokat vegyél figyelembe, amikor kiválasztod az éles helyzetet, ahol gyakorolni fogsz. És azt is részletesen végigvesszük, hogyan történjen a terepen való gyakorlás, hogy az valóban megelőzze a további félelmeket.

Mennyi időbe telik a gyógyulás?

A kognitív viselkedésterápia alapesetben 7-12 alkalomból áll. A mi terápiás programunkban 12 oktatóvideó szerepel, hogy részletesen és alaposan átvehessünk minden szükséges terápiás technikát. A 12 videó arra elég, hogy megtanuld és kipróbáld az egyes módszereket, és jelentős javulást érj el. Legtöbb esetben azonban tovább kell folytatni a megtanult technikák alkalmazását még néhány hónapig, mire a tünetek teljesen eltűnnek.

Ez hosszú időnek tűnhet, de a terápiás technikák óriási előnye, hogy ha egyszer megtanulod őket, a tudás egész életre megmarad. Nincs még egy olyan módszer, amivel egyszer és mindenkorra megoldást kapsz a pánikrohamokra és a szorongásos zavarok egyéb tüneteire.

Jelentkezz még ma terápiás programunkra, hogy minél hamarabb gondtalan élmény legyen a vezetés! Ha kérdésed van, e-mailben mindig megtalálsz minket.

Fontos-e a pánikroham kiváltó oka?

Mi váltja ki a pánikrohamot?

a pánikroham oka — Tudnunk kell-e, mi volt a pánikrohamunk kiváltó oka?

Korábbi írásomban részletesen bemutattam, hogyan működik az emberi agy, miként feszül egymásnak az ösztönvilág és a racionális gondolkozás, és ez a konfliktus hogyan kedvez a pánikbetegség kialakulásának. Ebben a megközelítésben a pánikbetegség oka saját agyunk ellentmondásos működésében keresendő. Magát a pánikrohamot azonban általában külső okok, körülmények hívják elő. De fontos-e tudnunk, hogy mi volt a konkrét ok?

Minden pánikbeteg arról számol be, hogy nagyon változó, mikor mi vált ki pánikrohamot. Van, akinél azok a helyzeteket váltják ki, amikor nyomasztó felelősséget éreznek, például az autóvezetés. De ártalmatlannak tűnő helyzetek is okozhatnak teljesen váratlan rosszullétet.

Az is jellemző, hogy látszólag ugyanaz a helyzet egyik héten pánikrohamot vált ki, másik héten viszont nem, aztán ismét, aztán megint nem… És az is meglepő tud lenni, amikor egy nagyon félelmetes helyzet a terapeuta jelenlétében vagy néhány terápiás gyakorlat elvégzése után már semmilyen szorongást nem okoz.

Általánosságban jó tudni, hogyan alakul ki a pánikroham, de az egyes konkrét helyzetekben nem igazán érdemes az okokat keresni.

Az általános ok az, hogy a pánikbeteg nagyon erősen figyel magára, testi működésének a legkisebb rezdülésére is, és minden változást a pánikroham szemszögéből értékel. Például: „Érzem, hogy hirtelen gyorsabban dobog a szívem, biztos rosszul leszek.” Vagy: „Bevettem ezt a gyógyszert, de kicsit furcsán érzem magam, biztos valami szörnyű mellékhatás alakult ki.”

Van tehát egyfelől egy testi érzet (szívdobogás, émelygés), és van másfelől egy hozzá kapcsolódó ijesztő gondolat (rosszul leszek). A nem-pánikbetegek két dolgot csinálnak másképp: sokkal kevésbé érzékelik a testi változásokat, és ha mégis, akkor sem kapcsolnak hozzá ijesztő gondolatokat.

Ez az általános képlet, amit a gyógyuláshoz jó tudni. Olvasd tovább

Pánikroham az Utas és holdvilágban

utas és holdvilág hangoskönyv Nemrégiben hangoskönyv formájában is megjelent Szerb Antal ragyogó regénye, az Utas és holdvilág. A szöveg Kulka János szuggesztív interpretációjában elevenedik meg, és ha a mű kicsit már elhomályosult volna emlékezetünkben, újraélhetjük a lebilincselő cselekményt, és újra kirajzolódhat előttünk a történések bölcseleti és lélektani háttere.

Ez a regény alaposan körbejárja például a halál filozófiai fogalmát, helyenként mintha az egzisztencialista felfogás irodalmi igazolásának tűnne a saját halál értelmezésében. A halál nem azért saját, mert egyedi, hanem azért, mert a saját világban-létünk része, azaz individuális létezésünkhöz tartozik. A halál Szerb Antalnál olyan vég, amely születésünktől fogva van és hat ránk Ennél is izgalmasabb a halálnak mint szexuális beteljesülésnek a bemutatása; az etruszkok vallására visszavezetett erotikus halál mint valami visszaszületés jelenik meg.

Ugyancsak figyelemre méltó a regényben megmutatkozó lélektani háttér. Szerb Antal idejében a freudista pszichológiai irányzat páratlanul népszerű volt, és ez jól tükröződik például a főhős vívódásainak leírásában: mintha Mihály permanens párbeszédben állna egyrészt tudatalattijával, másrészt felettes énjével.

A pánikbetegséget azonban a regény keletkezésekor (1937) még nem ismerték, ugyanakkor a pánikroham első szakmai leírását a modern pszichológia Freudnak egy társszerzővel közösen publikált alapművének a megjelenésétől eredezteti, hozzátéve, hogy akkoriban ez a pszichés viselkedészavar még hisztéria néven volt ismert. Valójában azonban a forrásmű megállapításai mai felfogásunk szerint tévesek, Sigmund Freud ugyanis az 1896-ban megjelent, Tanulmányok a hisztériáról kötetében egy temporális epilepsziában szenvedő lány tüneteit minősítette – tévesen! – szorongásos pánikrohamoknak. Freud érdemei elévülhetetlenek, de a félelmi pánik tényleges felfedezése az 1950-es években történt és Donald Klein nevéhez főződik. Szerb Antal (1901 – 1945) ezt semmiképpen nem ismerhette, regényében mégis elég pontosan leír egy pánikroham-szerű jelenetet.

A hosszabb idézet előtt annyit árulunk el, hogy a regény főhőse olaszországi nászúton van és egy rég nem látott osztálytárs váratlan felbukkanása készteti arra, felidézze ifjúságát. Feleségének kezd mesélni furcsa fiatalkori viselkedéséről, érzékzavarairól, téves valóságérzékeléséről, félelmeiről, ezek közül is a legszörnyűbbről, az örvényről.Olvasd tovább