A kognitív viselkedésterápia Aaron T. Beck által az 1960-as években kidolgozott, tudományos bizonyítékokon alapuló pszichoterápiás módszer. A zavart viselkedés oka gyakran a személy torzult világlátása, téves valóságérzékelése. Ha ezt a terápiás kezelés megváltoztatja, elmúlnak a viselkedészavarok.
„Sziasztok. Egyre jobban bezárkózom a lakásba, ha tehetem mindent házhoz rendelek. Itthonról dolgozom és megerőltető és félelmetes elindulni, pánikolok már órákkal előtte. Van, hogy visszafordulok, van, hogy összeszorított fogakkal végigcsinálom. Akár csak a sarki boltba is nehezemre esik elmenni, mert itthon érzek nyugalmat és biztonságot.”
Ezt az e-mailt 2021 decemberében kaptuk Dórától. El volt keseredve, de nagyon elszánt volt, hogy változtatni akar a helyzetén. Három hónap alatt elvégezte a kognitív viselkedésterápiás programunkat: végignézte az oktatóvideókat, minden héten csinálta az aktuális gyakorlatokat pánikbetegség és agorafóbia ellen, és online beszéltünk, amikor bármi kérdése volt.
A három hónap alatt a sarki bolt már simán ment, sőt nagy sétákat tett, és egyre magabiztosabban közlekedett busszal is, ami korábban a „mumus” volt. A terápiás program végén megbeszéltük, hogy tovább folytatja a tanult technikákat, és azokban a helyzetekben is alkalmazni fogja őket, ami még nehézséget okoz
2022 nyarán levelet kaptam Dórától, amihez egy fényképet is csatolt: nagy mosollyal állt a firenzei dóm előtt. Elmesélte, hogy gondolt egy nagyot, és egyedül elutazott Olaszországba egy hétre. Várost nézett, vonatozott, be tudott menni bármilyen boltba, egyszóval élte a „normál” turisták életét. Bevallom, könnybe lábadt a szemem, annyira örültem Dóra sikerének. Hihetetlen öröm látni, ahogy valaki megszabadul a pánikbetegség és az agorafóbia fogságából, és szabadon jön-megy, utazik, és különösebb szorongások nélkül éli az életét.
Dóra története nem egyedi. 2013 óta foglakozunk pánikbetegekkel, azóta sok száz hasonló gyógyulást volt szerencsénk végigkísérni. Dórához hasonlóan mások is azt tapasztalták, hogy a terápiás program során jelentősen jobban lettek, a gyakorlatokat végezve rengeteget enyhült a szorongásuk, és utána tovább folytatva a megtanult gyakorlatokat tünetmentessé váltak.
Összegyűjtöttünk néhány kliensünk visszajelzését, ezeket változtatás nélkül, eredeti szöveggel közöljük:
Röviden: igen. Azok a módszerek, amelyekkel a szorongásos zavarokból a leggyorsabban meg lehet gyógyulni, önállóan is megtanulhatók. Ha szakember állítja össze a gyakorlatokat és időről-időre segít a gyakorlásban, akkor semmi akadálya az öngyógyításnak.
Egy ilyen terápiás gyakorlatsort állítottunk össze a szorongásos zavarok (pánikbetegség, agorafóbia, generalizált szorongás, kényszerbetegség, szociális fóbia és egyedi fóbiák) gyógyítására. Tizenkét oktatóvideóban tanítjuk meg a szorongásos zavarok kezeléséhez szükséges kognitív viselkedésterápiás technikákat.
Ez egy viszonylag új módszer a pszichoterápiában, főleg Magyarországon. A lényege, hogy ráébreszti az embert arra, hogy milyen gondolkodásmód vezetett el a tünetek kialakulásához, és aztán ezt a gondolkodásmódot alakítjuk át. Ez egy gyakorlással, új technikák tanulásával járó módszer, ezért is lehet otthonról is végezni.
A pánikrohamok és a pánikbetegség kognitív viselkedésterápiája 12 alkalomból áll, ennyit javasol a szakirodalom és a mi tapasztalatunk is ezt igazolja. A 12 alkalomnak megfelelően 12 oktatóvideót készítettünk el. Minden héten egy videót javaslunk megnézni, így hétről-hétre haladva, alaposan begyakorolva alkalmazhatod a terápiás módszereket a pánikbetegség és egyéb szorongásos zavarok ellen.
Az összesen hat órányi terápiás program ára 24.900 Ft. Korlátlan hozzáférést kapsz a videókhoz, akár évekkel később is visszanézheted őket. A csomag része továbbá egy PDF füzet, amelyben megtalálod a terápiás programhoz tartozó összes gyakorlatot. A füzetet ki is nyomtathatod és terápiás füzetként használhatod, amiben hétről-hétre nyomon követheted a javulást.
És hogy biztosan jól menjen a gyógyulás, egyéni konzultációt is kérhetsz, ahol bármilyen kérdést meg tudunk beszélni, és segítünk személyre szabni a gyakorlatokat, ha esetleg elakadsz. A konzultációkat a koronavírus-járvány óta online tartjuk. Akkor is kérhetsz konzultációt, ha nem vagy benne biztos, hogy mi okozza a tüneteidet, vagy ha nem szeretnéd megrendelni az oktatóvideókat. A konzultáció óradíja 12 ezer Ft.
Terápiás programunk 12 oktatóvideóból áll, és tartalmazza az összes olyan kognitív viselkedésterápiás technikát, ami a pánikbetegségből való gyógyuláshoz szükséges. A videók a következő gyakorlatokat mutatják be:
1. Megbeszéljük, hogy milyen okok állnak a szorongásos zavarok mögött, hogyan alakul ki a pánikbetegség és miért marad fenn akár évekig. Segítünk tudatosítani, hogy ebből az állapotból meg lehet gyógyulni, és hogy ez szinte mindenkinek sikerül, aki a terápiás tréninget lelkiismeretesen végigcsinálja. Szó lesz arról is, hogy mi akadályozza időnként a gyógyulást, mire érdemes figyelni, hogy ne legyenek ilyen gátak.
2. Segítünk olyan célokat kiválasztani, amik motiválnak a gyógyulásban. Egy teszt segítségével felmérjük az erősségeidet, amikre a terápiás gyakorlatok során támaszkodhatsz. Ezek alapján kiválasztod a saját személyes céljaidat, amik most még talán elérhetetlennek tűnhetnek, de a tréning során megtanult technikákkal megvalósíthatók. (Pl. utazás repülővel, nyilvános előadás tartása).
3. Relaxációval kezdjük az alapozó tréninget. Nyugtató légzőgyakorlatokat és izomrelaxációt tanítunk, amik reflexszerűen csökkentik a szorongás mértékét. Beszélünk a tudatos jelenlét módszeréről és bemutatjuk az erre szolgáló gyakorlatot. Felkészülünk arra, hogy ezeket a technikákat a terepgyakorlatok során is tudd majd használni.
4-5. Feltárjuk a pánikrohamot gerjesztő kognitív folyamatokat. Segítünk észrevenni azokat a negatív gondolataidat, amik egy-egy pánikroham kialakulásáért felelősek. Megfogalmazzuk, leírjuk ezeket a gondolatokat. Beszélünk arról, hogy miért tipikus gondolat a megőrüléstől és elájulástól való félelem, és mit lehet ezzel kezdeni. Ez a kognitív viselkedésterápia központi része, ezért erre több alkalmat is szánunk.
6-7. Az összegyűjtött negatív gondolatokat kielemezzük, a „keretezésnek” nevezett módszerrel átfogalmazzuk. Megbeszéljük a leggyakoribb gondolkodási hibákat, amik a pánikbetegséget fenntartják. Segítünk semlegesíteni a negatív gondolatokat és kialakítani az új, egészségesebb hozzáállást.
8. Beszélünk a család szerepéről a szorongásos zavarokban. Átbeszéljük az otthonról hozott sémák jelentőségét, ezek tudatosítását és a megváltoztatásuk módját. Szó lesz a maximalizmusról, a szégyenérzetről, és ezek szerepéről a pánikbetegségben. Sématerápiás gyakorlattal segítünk feltárni a saját sémáidat.
9. Pánikszimulációs technikákkal segítünk gyakorolni a pánikroham leküzdését. Szorongáshierarchiát készítünk, ami segít eldönteni, hogy milyen éles helyzetekkel érdemes először próbálkozni ahhoz, hogy a terepgyakorlat jó élmény legyen.
10-11. Megtervezzük a terepgyakorlatokat, ahol a fenti módszereket a gyakorlatban is kipróbálhatod. Segítünk felkészülni az első éles helyzetre, ahol a szorongás tudatos leküzdése a cél. Összehangoljuk az eddig tanultakat, ami lehetővé teszi az ijesztő helyzetekkel való fokozatos megbarátkozást.
12. Megtervezzük a gyógyulás további menetét, amit a páciensek már egyedül tudnak végigcsinálni. Megbeszéljük, hogy milyen okai lehetnek a későbbi visszaesésnek, és hogyan lehet azt megelőzni.
A szorongás és a stressz kognitív viselkedésterápiája
Megbízható kutatási eredmények szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT) a leghatásosabb gyógymód a pánikbetegség és a hozzá gyakran társuló egyéb szorongások ellen (pl. fóbiák, kényszerek, generalizált szorongás, elkerüléses viselkedés stb.) Számtalan vizsgálat igazolja, hogy ilyen esetekben a CBT eredményessége sokkal jobb, mint más pszichoterápiás módszereké, vagy akár a gyógyszereké. A tudományos kutatások újból és újból kimutatták, hogy a CBT rövidebb idő alatt, hatékonyabban csökkenti a tüneteket, a hatása viszont tartósabb, mint a hagyományos beszélgetős pszichoterápiáké. A szorongásos zavarok különféle kezelésének összehasonlítását a következő grafikon ábrázolja:
A kognitív viselkedésterápia hatékonysága a szorongásos zavarokban
Forrás: Barlow és mtsai (2000): Kognitív viselkedésterápia, imipramin és ezek kombinációja pánikbetegség esetén (1); Eng és mtsai (2001): Kognitív viselkedésterápia szociális szorongásos zavarok esetén (2)
Pánikroham: gyors szívdobogással, izzadással, szédüléssel, kapkodó légzéssel, a kontrollvesztés érzésével, halálfélelemmel és a nagyfokú szorongás más tüneteivel járó állapot, amely pár perctől akár 30-40 percig is tarthat. A pánikroham az egészségre nem ártalmas, mégis érthető, hogy egy ilyen ijesztő rohamot átélő ember gyakran nagyon szorong attól, hogy a roham megismétlődhet, és ezért elkerüli azokat a helyzeteket, ahol ez előfordulhat. Ismétlődő rohamom esetén kialakul a pánikbetegség, az elkerülő viselkedésből pedig az agorafóbia. A terápia relaxációs gyakorlatokból, a negatív gondolatok átfogalmazásából, helyzetgyakorlatokból és a stressz csökkentéséből áll. A kognitív viselkedésterápia hatékonysága miatt 12 alkalom elég ahhoz, hogy a gyógyuláshoz szükséges módszereket elsajátítsa a páciens.
Generalizált szorongás: állandóan fennálló szorongás nehezen irányítható körülmények miatt (pl. politikai vagy gazdasági helyzet, munkahelyi körülmények, kapcsolati problémák, mások megítélése), ami a stressz és szorongás szintjét folyamatosan magasan tartja. A kognitív viselkedésterápia (CBT) ennél a szorongásos formánál is a leghatékonyabb módszernek bizonyult. A CBT gyakorlatok segítségével az ember megtanul másként gondolkozni és reagálni az élethelyzetekre, így a szorongás akkor is csökken, ha az adott körülményen nem tudunk változtatni. A gyakorlatok elsajátítása 10-16 alkalmat vesz igénybe, de legtöbben a 10. alkalomnál már jelentős javulásról számolnak be. Relaxációs technikák, problémamegoldó módszerek, a tudatosság fejlesztése és különböző helyzetgyakorlatok adják a módszer lényegét.
Szociális fóbia/szociális szorongás: erős szorongásérzet amiatt, hogy mások negatívan ítélnek meg minket. Ez jelentkezhet a nyilvános beszédtől való rettegésben, de akár a mindennapi társasági érintkezéstől, munkahelyi csevegéstől való félelemben is, illetve sokaknak az is kényelmetlenséget okoz, ha egyáltalán emberek közé kell menni. Az emberek mintegy 7%-át érinti valamilyen fokú szociális fóbia. A kognitív viselkedésterápia segítségével az ember megtanulja átértékelni a szorongást keltő gondolatait és érzéseit, és begyakorolja az önbizalmat visszaadó társas készségeket. A gyakorlatok és házi feladatok 12-16 alkalom során elsajátíthatók, és segítségükkel a szorongó ember a saját terapeutájává válik.
Fóbia: tárgyakkal, állatokkal vagy helyzetekkel (pl. autóvezetéssel) szembeni nagyon erős félelem vagy irtózás, amely a tárggyal/helyzettel való találkozáskor lép fel. A fóbiák gyógyíthatók, kezelésükben egyértelműen a CBT a leghatékonyabb módszer. Már egy rövid, 6-8 alkalomból álló kognitív viselkedésterápiás tréning is elmulasztja a fóbiák 80-90%-át, szemben a hagyományos beszélgetős terápiákkal, amik hosszabb időt vesznek igénybe és a betegek 60%-ánál érnek el javulást. A terápiás gyakorlatok segítségével a beteg megtanulja leválasztani a szorongást az adott tárgyról vagy helyzetről. A gyakorlatok mindig az adott személy fóbiájára irányulnak, de a módszerek a CBT-ben szokásos gondolati átfogalmazásból, terepgyakorlatokból és tudatosításból állnak.
Kényszerbetegség (OCD): ismétlődő, kényszeresen jelentkező, esetenként ijesztő gondolatok jellemzik, amiket a beteg sokszor csak kényszeres viselkedéssel tud egy időre semlegesíteni. A kognitív viselkedésterápia kiemelkedően hatékony módszer a kényszerbetegség kezelésében. A terápia lényege, hogy a kényszeres gondolatok erejét úgy csökkentjük, hogy a szorongás oldásához ne legyen szükség a kényszeres viselkedésre. A beteg így fokozatosan megszabadul a rendkívül sok időt és energiát felemésztő kényszerektől. A gyakorlatok legfontosabb elemei a gondolatok átstrukturálása, a kényszeres cselekvések fölötti kontroll visszaszerzése és a tudatosság fejlesztése.
2013 óta foglalkozunk pánikbetegek gyógyításával kognitív viselkedésterápiás módszerek segítségével. Tedd meg az első lépést te is a gyógyuláshoz, írj nekünk, hogy segíthessünk!
Pánikbetegség öngyógyítása
A pánikbetegség öngyógyítása viselkedésterápiával
A pánikrohamok elkerülhetők és a pánikbetegség gyógyítható a kognitív viselkedésterápia segítségével. A szakemberek által kidolgozott gyakorlatok megtanulása az oktatóvideók letöltésével lehetséges. A módszer alkalmazható többféle szorongásos betegség kezelésére: szociális fóbia, generalizált szorongás, kényszerbetegségek
A weboldal tárgya és kulcsszavai internetes tartalomkereséshez:
Lehetséges-e a pánikbetegség öngyógyítása önállóan?
Öngyógyítás kognitív viselkedésterápia segítségével
Generalizált szorongás és szociális fóbia gyógyítása
A kényszerbetegség gyógyítható kognitív viselkedésterápia segítségével
Sokan keresnek meg minket azzal, hogy ijesztő gondolataik vannak, amiket sehogy nem sikerül elhessegetni. Ezek a gondolatok néha arról szólnak, hogy az illető másokat bánt, vagy saját magát bántja, vagy hogy valami súlyos és undorító betegséget fog elkapni. Előfordul, hogy ezek a gondolatok csak akkor enyhülnek egy kicsit, ha az ember sokszor egymás után megcsinál valamit: például hosszasan fertőtleníti a kezét, vagy többször kimondja ugyanazokat a mondatokat. Van, aki azt érzi, hogy újból és újból ellenőriznie kell, hogy bezárta-e a lakásajtót, vagy lekapcsolta-e a gázsütőt.
Ilyenkor a gond nem azzal van, hogy ezek a cselekvések teljesen hibásak, hiszen van értelme ellenőrizni, hogy bezártuk-e az ajtót, és van értelme a kezünket fertőtleníteni, főleg járvány idején. Az ijesztő gondolatokkal se az a baj, hogy eszünkbe jutnak (kinek nincsenek néha agresszív vagy betegséggel kapcsolatos gondolatai?), hanem hogy ezek olyan zavaróvá válnak, és annyi időt és energiát elvisz az ellenük való védekezés, hogy az már több szenvedést okoz, mint amennyi nyugalmat ad. Ekkor beszélünk kényszerbetegségről.
Kényszerbetegségben az ember úgy érzi, hogy ezeket a zavaró szokásokat képtelenség abbahagyni. Pedig sokan szeretnének megszabadulni a kényszeres gondolatoktól és cselekvésektől, és tudják is, hogy ezek ilyen formában borzasztóan el vannak túlozva és nincs értelmük. Mégis úgy érzik, hogy nem tudják abbahagyni, és emiatt még a szégyenérzet is kínozza őket.
Szorongás, elkerülés, bezárkózás
A kényszeresség gyakori szorongásos zavar. Magyarországon kb. 150 ezer ember szenved erős kényszeres tünetektől. Sajnos ez az élet minden területére kihat: a kényszerességtől szenvedők nehezebben tudnak olyan munkahelyet találni, ahol ezek a rituálék nem zavarják meg a munkát. Sokaknál a párkapcsolatukat is rosszul érinti, mert még egy megértő társat is megvisel az, hogy az általa szeretett ember ilyen cselekvéseket kénytelen végezni.
Egy másik probléma a kényszerességgel, hogy az ember hajlamos elkerülni olyan helyzeteket, amikor úgy érzi, hogy nem tud kellőképp védekezni. Ha például valaki csak hosszas fürdéssel tudja enyhíteni a betegségtől való szorongását, akkor nem szállhat meg olyan helyen, ahol nincs fürdőkád. Lehet, hogy ez még nem annyira zavaró, de az elkerülés sokszor odáig jut, hogy az ember már egyáltalán nem megy oda, ahol úgy gondolja, hogy a számára félelmetes dolog bekövetkezhet. Például nem jár társaságba, elvágja magát a barátaitól, és beszűkíti a saját mozgásterét. Igaz, hogy ekkor kevésbé szorong, de hatalmas árat fizet érte azzal, hogy szinte saját magát zárja karanténba, sokszor akár évekre.
Terápia lépésről lépésre
Szerencsére a kényszerességre létezik gyógymód. Van rá hatásos pszichoterápia, amit pszichológusok dolgoztak ki, és nagyon sok embernél sikeresen bevált. Ezt úgy hívják, hogy kognitív viselkedésterápia. Ez a fura név annyit jelent, hogy a kogníciót, azaz a gondolatokat, és a viselkedést egyszerre kezeli a terápia. A gondolatokat és a cselekvéseket is megpróbáljuk a valósághoz közelíteni. Megnézzük például, hogy tényleg megtörténik-e a félelmetes dolog, ha az ember nem végzi el a kényszeres rituálét.
Persze ez nem úgy történik, hogy a pszichológus ráparancsol a páciensre, hogy nem szabad csinálni a kényszercselekvést, és akkor a páciens abbahagyja és minden rendben van, hanem többféle erre kifejlesztett gyakorlattal lassan és fokozatosan jutunk el oda, hogy elviselhető legyen, ha mondjuk csak öt perccel később történik meg a kézfertőtlenítés. Aztán később már az is elviselhető, ha csak tíz perccel később, és így tovább.
A terápia fontos része, hogy az ember lépéséről lépésre visszaszerezze a kontrollt afölött, hogy mikor mit akar csinálni. Emellett alaposan kielemezzük, hogy mennyire igazak a kényszeres gondolatok. Minden emberre jellemző, hogy néha vannak furcsa vagy ijesztő gondolataik. Sokaknak eszükbe juthat mostanában, hogy mennyire biztonságos kimenni a lakásból, vagy milyen veszélyt jelent bármit behozni kintről. A különbség ott van, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk a gondolatnak. Állandóan ezen töprengünk és állandóan félünk, vagy együtt élünk azzal, hogy nem tudunk mindent kontrollálni. Valamilyen szintű félelem minden egészséges emberben megvan: a különbség a kényszerbetegségben az, hogy mennyi figyelmet és energiát szánunk rá. A terápia során azt próbáljuk megváltoztatni, hogy az ilyen gondolatokat csak annyira tartsuk fontosnak, amennyit az valóban érdemel. Nem kell figyelmen kívül hagyni mondjuk a betegséget, de nem is érdemes a maga jelentőségén túl foglalkozni vele.
Összefoglalva: teljesen normális, ha védekezni szeretnénk az ijesztő dolgok ellen. De vannak olyan védekezési formák, amik sokkal több energiát felemésztenek, mint amit az adott dolog érdemel. Ez nem ritka, százezrek szenvednek hasonló tünetektől, és a szenvedést itt szó szerint értem. Ez valóban egy sok kínlódással és lelki fájdalommal járó állapot. De van rá gyógymód, és nem érdemes beletörődni, hogy így kéne leélni az egész életet, kényszerek közé zárva. Bízom benne, hogy segítséget kérnek mindazok, akiket ez érint, mert meg lehet belőle gyógyulni.
Gyakran panaszkodnak arra a pánikbetegek, hogy környezetük nehezen érti meg gondjaikat. Még legközelebbi barátaik, családtagjaik is hajlamosak ostoba fakszninak, bolondériának tartani szokatlan viselkedésüket, „Ne csináld már megint a cirkuszt!”, „Hagyd már abba ezt a hisztit!”, „Ezt most direkt csinálod?” – szólnak értetlenkedve, amikor azt tapasztalják, partnerük nem mer felszállni a buszra, mindenáron a kijárat közelében keres ülőhelyet, esetleg nem képes lemenni az aluljáróba. Minél erősebben próbálják erre rávenni, annál inkább ellenáll, aztán csakugyan zokogás lesz a vége.
Valóban nehéz megérteni, hogy bonyolult kérdésekben józanul gondolkodó, felelős döntéseket hozó ismerősünk, barátunk vagy rokonunk magatartása miért válik hirtelen abnormálissá, miért kerül el makacsul bizonyos szituációkat, illetve miért vesz erőt rajta időnként a rosszullét, miért tör rá – látszólag minden ok nélkül – a páni félelem és a menekülési kényszer. Valóban beteg lenne? De hát mi lehet a baja, ha mindene ép, egészséges?…
A kognitív pszichológia álláspontja szerint a pánikroham formájában jelentkező, a helyzetek elkerülésében megnyilvánuló irracionális állapotnak valóban nincsenek sem genetikai, sem fiziológia okai. Nem szervi elváltozások okozzák és semmiképpen nem tekinthető elmebetegségnek. Kialakulásának okai az emberi gondolkodás ellentmondásaiból erednek, és a tünetegyüttes nem egyéb, mint a magatartásunkat, szokásainkat alakító tanulási folyamatnak egyfajta hibás terméke, voltaképp alig több rögzült viselkedési zavarnál.
Azaz alapesetben a pánikbetegnek sem a teste, sem az elméje nem beteg, és a pszichéjét sem érték maradandó károsodások. A betegsége inkább csak rossz beidegződésekből áll, az érintett valamiért rosszul reagál, rendellenesen működik, mintha egy sort elírtak volna a programozása során. Olyan ez a szindróma, mint egy szoftverhiba, amely bizonyos helyzetekben zavart kelt a viselkedésben és ilyenkor hardvertüneteket okoz, azaz olyan testi és pszichés tünetekkel jár, mint a légszomj, a szapora szívverés, az émelygés, a szédülés, az ájulásérzet és a halálfélelem…
Ám ha a pánikbetegség szoftverhiba, akkor Olvasd tovább
A pánikbetegség kórképe gyakran ingadozó jelleget mutat: tünetei hol felerősödnek, hol pedig gyengülnek, esetenként eltűnnek, akár hosszabb időre is. Ilyenkor az érintett úgy gondolja, kilábalt a bajból, többé nem kell fel-felerősödő szorongással, túlzott aggodalommal, rátörő pánikrohammal szembenéznie, ezért nem is gondol kezelésre. Amikor egy újabb hullám eléri, belátja, hogy tévedett, de a hamarosan újra múló, elmaradó panaszok arányában a kezelés szükségességét belátó gondolatain ismét úrra lesz a halogatás. És ezek az ismétlődő ciklusok évekig eltarthatnak.
Egyre több körülmény nyomasztja azt, aki régóta pánikbeteg
A beteg nem gondol arra, amit a szakemberek pontosan tudnak, hogy a kezeletlen, krónikussá váló pánikbetegség az idő előrehaladtával jelentős élettani és családi-közösségi kockázatokkal járhat, könnyen társulhatnak hozzá addiktív betegségek (pl. alkoholizmus, gyógyszerfüggés), súlyosabb pszichés problémák (depresszió kialakulása) vagy akár szervi bajok (magas vérnyomás, bélpanaszok). A pánikbetegség krónikussá válása életminőség-romlást eredményezhet azzal is, hogy az ismétlődő rosszulléttől való félelem korlátozza az érintettet a munkavégzésben, csökkentheti a koncentrációs képességet.
Emellett az elhúzódó, krónikus pánikbetegség rombolóan hathat a társas és családi kapcsolatokra, érzelmi bizonytalansága, kiszolgáltatottsága révén a beteg függő helyzetbe kerülhet szeretteitől, a családban kialakult szerepét elvesztheti, a baráti-közösségi kapcsolatok is sérülhetnek a befelé fordulása és a pánikrohamoktól való állandó féleleme miatt.
Adódik a kérdés, hogy az egyre szaporodó nyomasztó körülmény ellenére
meggyógyulhat-e, aki már régóta pánikbeteg?
Először is szeretném leírni a választ: igen, akármennyi ideje is tart a pánikbetegség vagy az agorafóbia, meg lehet belőle gyógyulni. Ha évtizedek óta tart, akkor is.
A pánikbetegség tünetei egy ördögi kör során jönnek létre: a pánikrohamok és a tőle való félelem egymást erősítik, és végül az ember megpróbál minden olyan helyzetet elkerülni, amiben pánikrohama lehet, vagyis kialakul az agorafóbia.
Ez az ördögi kör azonos minden pánikbetegségben. Abban is, ami nemrég alakult ki, és abban is, ami évtizedek óta fennáll. Ha ezt a körkörös hatást sikerül megtörni, akkor a pánikbetegség fokozatosan elmúlik. Régen tartó betegségnél ugyanúgy, mint a frissnél.
Azt szoktam mondani a pácienseimnek, hogy a pánikbetegeknek rossz szokásaik vannak, amiket tudatosítani kell és át kell alakítani jó szokásokká.
A félelmetesnek tűnő helyzetek elkerülése egy rossz szokás.
A pánikbeteg szinte már elvárja magától, hogy bizonyos dolgokat ne tudjon megtenni, így meg se próbálja, eleve úgy alakítja az életét, hogy nem is kerül kihívást jelentő helyzetekbe. Ha ez régóta tart, akkor sok ilyen „rossz szokás” alakul ki. Ezeket valóban tovább tarthat átalakítani, de nem nehezebb, mint az újabb pánikbetegeknél, és főképp nem lehetetlen.
Van még valami, ami a „régi” pánikbetegeknek reményt adhat: tapasztalataink szerint akik hozzánk fordulnak régóta tartó tünetekkel, azok nagyon meg akarnak gyógyulni és nagyon elszántan vágnak bele a terápiás programba. Így történik ez videós távoktató programunk keretében is: a krónikus pánikbetegek nagy odaadással tanulják meg és kezdik végezni terápiás gyakorlatainkat, mi pedig örömmel olvassuk e-mailes visszajelzéseiket, hogy mi mindent tudnak már megcsinálni, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.
Egy biztos: a segítségért hozzánk fordulók lelkesedése, a tanulásban mutatkozó elszántsága sokkal többet számít, mint az, hogy hányféle elkerülő módszerük van a félelem ellen…
A krónikus pánikbetegség gyógyítható
Az elhúzódó, fokozatosan agorafóbiává váló krónikus pánikbetegség gyógyítása lehetséges, mivel a kialakulásában egy körkörös hatás érvényesül. A kognitív viselkedésterápiás gyakorlatok elsajátítása és végzése során megszakad ez a beidegződési ciklus, és a pánikbetegség fokozatosan elmúlik. Régóta tartó betegségnél ugyanúgy, mint a frissnél.
Agoraphobia = félelem mindentől, ami pánikrohammal fenyeget
Első megközelítésben, szűkebb jelentése szerint az agorafóbia fogalma tükrözi a kifejezés ógörög eredetét: agora (piactér) + phobosz (félelem). Eszerint az agoraphobia az olyan nyílt terektől és nyilvános helyektől való félelem, ahol az érintett nem érzi magát biztonságban, mert veszély esetén nem tudna könnyen elmenekülni, ezért pánikba esne.
Mai felfogásunkban ez a leggyakoribb fóbiás zavar azonban ennél sokkal összetettebb és általánosabb tartalmú (pl. zárt helyekre is vonatkozik), ezért komplexebb megközelítéssel nagyjából így írható le:
Az agorafóbia a pánikbetegség krónikussá vált, súlyos következménye, amelyben a beteg görcsösen fél minden olyan helyzettől, mely pánikrohammal fenyegeti (ez egyaránt lehet üres tér vagy zsúfolt autóbusz, kihalt utca vagy moziterem), mi több, már nem annyira a veszélyesnek ítélt helyszínektől és körülményektől fél, hanem magától a félelmi rohamtól retteg, attól, hogy a fenyegető helyzetben majd rá fog törni a páni félelem. Nem vállalja ezt a kockázatot, igyekszik mindenáron elkerülni a pánikhelyzeteket.
Egy üres folyosón vagy épp a jegypénztár előtt tolongók között sorban állva a félelem a félelemtől csapdahelyzete alakul ki, és épp az a közös vonása ezeknek a szituációknak, hogy a beteg úgy érzi, kelepcébe került, ahol valami nagy veszély fenyegeti, s amelyből nem menekülhet, segítségre sem számíthat. Egy-egy ilyen élmény annyira nyomaszthatja a pánikbeteget, hogy a későbbiekben mindent megtesz azért, hogy gondosan elkerülje őket.
Az elkerülés mechanizmusa
A pánikbetegségnek erre a súlyos változatára már nem a fel-feltörő szorongás és nem a rohamok gyakori ismétlődése a jellemző, hanem sokkal inkább az, hogy a páciens egy újabb rosszulléttől való félelmében az elkerülés mesterévé válik, különböző technikákat dolgoz ki, idejét és energiáját nem kímélve inkább lépcsőzik a liftezés helyett, kilométeres kerülőket tesz, hogy ne kelljen az aluljáróba lemennie. Kifogásokat talál ki, miért nem megy be a tanácsterembe, étteremben miért nem ül háttal a kijáratnak, lemondja a vállalati hajókirándulást, visszautasítja az ingyenjegyet a sporteseményre. Agorafóbiája sokszor éppen ezért marad évtizedekig kezelés nélkül, mert remekül kidolgozta és alkalmazza az elkerülő eljárásokat. Igaz, hogy ezzel megóvja magát az újabb pánikrohamoktól, ám élettere egyre inkább beszűkül, elszigetelődik környezetétől, míg már kilépni sem mer biztonságos lakásából.Olvasd tovább
Ha pánikbetegként problémát jelent eljutni a rendelőbe és rendszeresen részt venni pszichoterápiás kezeléseken, felmerülhet benned a kérdés: lehetséges-e otthonról, önállóan elsajátítani azokat a terápiás technikákat, amelyeket a pszichológus is használ a személyes kezelés során?
A válaszunk erre határozott igen: az öngyógyítás hatékony módszer a szorongásos tünetek és a pánikbetegség leküzdésére, feltéve, hogy a tananyagot hozzáértő szakember állította össze. Csak egy példa erre, hogy a brit Egészségügyi Intézet a legsúlyosabb eseteket kivéve kimondottan javasolja a pszichológusi és mentálhigiénés szakember által összeállított oktatóprogramot pánikbetegség és szorongás esetére.
Öngyógyító programunk mindenki számára lehetővé teszi a kognitív viselkedésterápiás technikák otthoni gyakorlását. Az oktatóvideók alapján megtanulhatók azok az eredményes pszichológiai eljárások, melyekkel a generalizált szorongás, a pánikbetegség vagy akár az agorafóbia öngyógyítása lehetséges. Ha nem vagy benne biztos, hogy pánikbeteg vagy-e, vagy hogy mennyire súlyos a pánikbetegséged, töltsd ki a tesztünket vagy írj nekünk!
Segít-e a kognitív viselkedésterápia?
A CBT (cognitive behavioral therapy), azaz a kognitív viselkedésterápia tudományosan megalapozott pszichoterápiás módszer, amely arra a tényre támaszkodik, hogy a viselkedészavarok oka legtöbbször az érintett torzult világlátásában, téves valóságérzékelésében keresendő. Ha a kezelés ezeket a torzulásokat és téveszméket felülírja, akkor elmúlnak a tünetek, megszűnnek a szorongások és pánikrohamok. A CBT alkalmazása területén kis késéssel Magyarországon is kezd meghonosodni a legjobb külföldi gyakorlat, amelyek egyike a videós online távoktatás.Olvasd tovább
Tudjuk-e pontosan, hogy mi is a pánik és hogyan alakul ki a pánikroham? Meg tudjuk-e fogalmazni, hogy mi a pánikbetegség vagy hogy kit tekinthetünk pánikbetegnek? Minden esetben indokolt-e a gyógyszeres kezelés? Milyen pszichoterápiás eljárások alkalmazhatók a pániktünetek enyhítésére, kezelésére? Meggyógyítható-e a pánikbeteg pszichoterápiás kezeléssel? Mi az a kognitív viselkedésterápia? Mire alapozzák a kutatók a pánik kognitív elméletét? Milyen tudati és ösztönös jelenségek, milyen agyi funkciók kerülnek ellentmondásba a szorongásos pánikzavar kialakulásakor? Lehet-e kezelni a pánikbetegséget öngyógyítással? Válhat-e krónikussá a szorongásos betegség? Mi az agorafóbia? Hogyan gyógyíthatók a fóbiás betegségek? Tudunk-e olyan betegekről, akik hosszan tartó, gyógyíthatatlannak látszó állapotból jutottak el a teljes tünetmentességig? Ismerünk e hírességeket a gyógyult pánikbetegek között? – többek között ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ A pánikbetegség öngyógyítása című új honlapunkon, amely a betegségek otthoni leküzdésében segít a rászorulóknak.Olvasd tovább
Gyakran panaszkodnak arra a pánikbetegek, hogy környezetük nehezen érti meg gondjaikat. Még legközelebbi barátaik, családtagjaik is hajlamosak ostoba fakszninak, bolondériának tartani szokatlan viselkedésüket, „Ne csináld már megint a cirkuszt!”, „Hagyd már abba ezt a hisztit!”, „Ezt most direkt csinálod?” – szólnak értetlenkedve, amikor azt tapasztalják, partnerük nem mer felszállni a buszra, mindenáron a kijárat közelében keres ülőhelyet, esetleg nem képes lemenni az aluljáróba. Minél erősebben próbálják erre rávenni, annál inkább ellenáll, aztán csakugyan zokogás lesz a vége.
A pánikbetegségnek erre a súlyos változatára már nem a fel-feltörő szorongás és nem a rohamok gyakori ismétlődése a jellemző, hanem sokkal inkább az, hogy a páciens egy újabb rosszulléttől való félelmében az elkerülés mesterévé válik, különböző technikákat dolgoz ki, idejét és energiáját nem kímélve inkább lépcsőzik a liftezés helyett, kilométeres kerülőket tesz, hogy ne kelljen az aluljáróba lemennie. Kifogásokat talál ki, miért nem megy be a tanácsterembe, étteremben miért nem ül háttal a kijáratnak, lemondja a vállalati hajókirándulást, visszautasítja az ingyenjegyet a sporteseményre. Agorafóbiája sokszor éppen ezért marad évtizedekig kezelés nélkül, mert remekül kidolgozta és alkalmazza az elkerülő eljárásokat. Igaz, hogy ezzel megóvja magát az újabb pánikrohamoktól, ám élettere egyre inkább beszűkül, elszigetelődik környezetétől, míg már kilépni sem mer biztonságos lakásából.
Ha pánikbetegként problémát jelent eljutni a rendelőbe és rendszeresen részt venni pszichoterápiás kezeléseken, felmerülhet benned a kérdés: lehetséges-e otthonról, önállóan elsajátítani azokat a terápiás technikákat, amelyeket a pszichológus is használ a személyes kezelés során?
Ismerjük-e a pontos jelentéseket?