Mi a pánikbetegség oka?

A pánikbetegség és a rakoncátlan elefánt

Félek, miközben TUDOM, hogy amitől félek, az nem veszélyes.

rakocátlan elefánt - pánikbetegség

Érzékeléseink és tudásunk között gyakran adódik ellentmondás. Azt látjuk egy képen, hogy az elefántnak öt lába van, miközben pontosan tudjuk, hogy csak négy. Az egyszerű optikai csalódásnál sokkal bonyolultabb disszonanciát is átélhetünk olyankor, amikor a gondolatainkat egyfelől a hamis érzet, másfelől a racionális tudás határozza meg.

A pánikbetegség talán legzavaróbb jellemzője ez a különös kettősség. Minden pánikbeteg ismeri azt az állapotot, amely úgy írható le, hogy „Félek, miközben TUDOM, hogy amitől félek, az nem veszélyes.”

A szorongásos pánikbetegek legtöbbször racionális gondolkodású, okos emberek, természetesen nem gondolják, hogy a lift vagy a villamos normális működése közben életveszélyes, vagy hogy a híd le fog szakadni, miközben átmennek rajta, vagy hogy a kijárattól távol ülni egy teremben egyenlő volna a halálos ítélettel. Mégis rettegnek ezektől a helyzetektől, akár a tényleges halálfélelem erejével, és úgy érzik, nincsen hatalmuk a rettegés fölött.

Ilyenkor mintha két személy lenne bennük: egy logikusan gondolkodó ember, és egy irányíthatatlan és sokkal erősebb ösztönlény, amely menekülni akar, még akkor is, ha nincs rá igazi oka.

A pánikbetegség oka agyunkban keresendő

Ösztön és tudatosság ellentmondása

Az a helyzet, hogy ez a kettősség-érzés nagyon is közel van a valós állapotunkhoz. Valóban több különböző részből áll a gondolkodásunk, és ezek a részek konfliktusban vannak egymással. Hogy ez miért van így, ahhoz egy kicsit bele kell pillantanunk az emberi agy szerkezetébe. Ígérem, nem lesz bonyolult…

Az agyunk régi, újabb és még újabb részekből áll, valahogy úgy, ahogy egy régi házhoz az idők során a lakók hozzáépítenek újabb és újabb szobákat, és ezek a szobák egymástól különböznek stílusukban és szerepükben. A legrégebbi „szobák” az agyunkban az ösztönös viselkedésért felelősek, a legújabbak pedig a tudatos gondolkodásért. A közepesen régi struktúrák az olyasfajta tulajdonságokért felelnek, mint például az érzelmek.

panikbetegseg okaEzekből a különböző időkben létrejött agyi részekből mi egyedül a tudatos, gondolkodó részt érzékeljük. Erre mondjuk azt, hogy ez az „én”: én az vagyok, aki gondolkodik. De ez sajnos nem igaz… Ha azt nézzünk, hogy az agynak mekkora részét foglalják el a régebbi „szobák”, és mennyiféle funkciót látnak el, akkor azt kell mondanunk, hogy sokkal inkább az az élőlény vagyunk, aki ösztönösen reagál és akinek érzelmei vannak.

A pszichológusok manapság ezt úgy mondják, hogy kétféle agyi folyamat van: az automatikus (ezt produkálják a régebbi részek) és a kontrollált (ezt pedig az újabb részek). Az automatikus sokkal több mindenért felelős, mint a kontrollált, miközben semmit nem érzékelünk a működéséből. Csak a hatásait: például azt, hogy menekülni akarunk a villamosról, miközben valójában fogalmunk sincs, hogy mitől menekülünk. Hiszen a menekülés vágya az automatikus részben keletkezik, nem a tudatosban…

ösztön - tudatosság
Egy ösztönlényben lakik tudatos énünk

Persze az emberiség nem várta meg a modern pszichológusokat azzal, hogy erre rájöjjenek. Az ókori filozófiák ezt a kettősséget már rég megfogalmazták. Buddha például egy elefánthoz hasonlította az automatikus részeket, aminek a hátán ül egy ember (ő lenne a tudatos, kontrollált gondolkodás), és próbálja irányítani az elefántot. Többnyire nem túl nagy sikerrel… Kivéve persze, ha az ember Buddha, mert akkor még az elefánt is engedelmeskedik neki, de mi, köznapi emberek, csak ülünk az elefánton, és legfeljebb azt hisszük, hogy mi irányítunk. Egész odáig, amíg valami (például a pánikbetegség vagy krónikus következménye, az agorafóbia) rá nem döbbent arra, hogy ez mennyire nem így van.Olvasd tovább

Kognitív viselkedésterápia otthon

Otthon végezhető viselkedésterápia-gyakorlatok

kognitív viselkedésterápia otthonAkiknek pánikbetegként problémát jelent eljutni a rendelőbe és rendszeresen részt venni pszichoterápiás kezeléseken, gyakran megkérdezik: lehetséges-e otthonról, önállóan elsajátítani azokat a terápiás technikákat, amelyeket a pszichológus is használ a személyes kezelés során? A válaszunk erre határozott igen: a témát kutató szakemberek véleménye az, hogy az öngyógyítás hatékony módszer a szorongásos tünetek és a pánikbetegség leküzdésére, bár a folyamatot követő terapeuta vezetésével még jobb eredmény érhető el.

Öngyógyító programunk ötvözi a kognitív viselkedésterápia otthoni gyakorlását az online terápiás vezetéssel. Az oktatóvideók alapján megtanulhatók azok az eredményes pszichológiai eljárások, melyekkel sikeres lehet az indokolatlan szorongás, a pánikbetegség vagy akár az agorafóbia öngyógyítása, különösen akkor, ha online csoportokban szakképzett terapeuták segítenek a gyakorlatokat megtanulni és módszeresen elvégezni.

Segít-e a kognitív viselkedésterápia?

A CBT (cognitive behavioral therapy), azaz a kognitív viselkedésterápia tudományosan  megalapozott pszichoterápiás módszer, amely arra a tényre támaszkodik, hogy a viselkedészavarok oka legtöbbször az érintett torzult világlátásában, téves valóságérzékelésében keresendő. Ha a kezelés ezeket a torzulásokat és téveszméket felülírja, akkor elmúlnak a tünetek, megszűnnek a szorongások és pánikrohamok. A CBT alkalmazása területén kis késéssel Magyarországra is beszivárgott a legjobb külföldi gyakorlat, amelyek egyike a videós online távoktatás.Olvasd tovább

Szorongás vagy izgatottság?

Szorongás kezelése: változtasd izgatottsággá!

szorongás kezeléseA szorongást, amennyiben túlzott és alaptalan, pszichológiai betegségnek tekintik, vagy legalábbis olyan pszichés viselkedészavarnak, amelyet a félelmi rendszer rosszul alkalmazkodó működéseként határozhatunk meg. Jelentősége van azonban annak, hogy maga az érintett minek tekinti.

Nem mindegy ugyanis, hogy ha jelentkeznek, mi magunk mivel magyarázzuk a pánikbetegség tipikus tüneteit, például a szapora szívverést, a kapkodó légzést, a kézremegést vagy az izzadást, illetve több tünet együttes jelentkezését.

A Harvard Egyetemen néhány éve végeztek egy kiterjedt kutatást, amely kiderült, hogy egészen másképp teljesítenek azok, akik azt gondolják, hogy szoronganak, mint akik azt gondolják, hogy izgatottan készülnek egy feladatra – miközben a testi tüneteik (izzadás, szívdobogás stb.) pontosan ugyanazok!

Akik azt gondolták magukról, hogy szoronganak, azoknak a gondolkodása beszűkült.

Olvasd tovább

Pánikbetegség kezelése gyógyszerek nélkül

Gyógyszer helyett viselkedésterápia

pánikbetegség kezelése gyógyszer nélkül
Gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyítható a pánikbetegség

Az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésével együtt jár, hogy az emberek egyre több orvosságot szednek akkor is, ha panaszaik ezt nem feltétlenül teszik szükségessé. Könnyebb bedobni egy-két pirulát, semmint változtatni életmódunkon, többet sétálni, rendszeresen sportolni, egészségesebb ételeket fogyasztani, netán stresszoldó gyakorlatokat végezni.

Visszatérő kérdés a hozzánk forduló pácienseink részéről, hogy gyógyszer nélkül elmúlhat-e az általuk tapasztalt, és vissza-visszatérően átélt, legtöbbször indokolatlan szorongás, vagy még inkább az állandósult pánikbetegség, és súlyos következménye, az agorafóbia.Olvasd tovább

A pánikbetegség tünetei

Melyek a pánikroham tünetei?

Ha az alábbi tünetek néhányát tapasztalod magadon (és nincsenek ezeket kiváltó testi betegségeid), akkor okkal gyanakodhatunk szorongásos viselkedészavarra, pánikbetegségre, vagy annak súlyos, krónikus következményére, az agorafóbiára, különösen az esetben, ha a pánikrohamok vissza-visszatérnek, rendszeresen ismétlődnek.

pánikbetegség tüneteiAz emberek többsége eleinte titkolni igyekszik ezeket a pánik-tüneteket, hátha maguktól is elmaradnak idővel. Ez ritkán fordul elő, a pánikbetegség tünetei súlyosbodhatnak, így sokkal helyesebb időben segítséget kérni. Terápiás kezelésre járni azonban sokak számára nehezen megoldható feladat, nekik javasolhatjuk a pánikbetegség öngyógyításának módszerét, amelynek elsajátításához oktatóvideókat készítettünk.

De lássuk, melyek a pánikbetegség tünetei, milyen testi és pszichés panaszokkal járnak.Olvasd tovább

Mi a pánik, mi a pánikbetegség?

Alapkérdések a pánikbetegségről

mi a pánikbetegségIsmerjük-e a pontos jelentéseket?

Tudjuk-e pontosan, hogy mi is a pánik és hogyan alakul ki a pánikroham? Meg tudjuk-e fogalmazni, hogy mi a pánikbetegség vagy hogy kit tekinthetünk pánikbetegnek? Minden esetben indokolt-e a gyógyszeres kezelés? Milyen pszichoterápiás eljárások alkalmazhatók a pániktünetek enyhítésére, kezelésére? Meggyógyítható-e a pánikbeteg pszichoterápiás kezeléssel? Mi az a kognitív viselkedésterápia? Mire alapozzák a kutatók a pánik kognitív elméletét? Milyen tudati és ösztönös jelenségek, milyen agyi funkciók kerülnek ellentmondásba a szorongásos pánikzavar kialakulásakor? Lehet-e kezelni a pánikbetegséget öngyógyítással? Válhat-e krónikussá a szorongásos betegség? Mi az agorafóbia? Hogyan gyógyíthatók a fóbiás betegségek? Tudunk-e olyan betegekről, akik hosszan tartó, gyógyíthatatlannak látszó állapotból jutottak el a teljes tünetmentességig? Ismerünk e hírességeket a gyógyult pánikbetegek között? – többek között ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ A pánikbetegség öngyógyítása című új honlapunkon, amely a betegségek otthoni leküzdésében segít a rászorulóknak.Olvasd tovább